Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

GMLXXXVIT SZÁM. 129 irataival együtt a 391. §. rendelkezése értelmében való eljárás végett a törvényszékhez visszaküldi ; az 5. pont esetében az ítélet vonatkozó részét helybenhagyja vagy megváltoztatja. 402. §. Ha a kir. ítélőtábla a bizonyítást hiányosnak tartja, vagy ha nyomatékos kétsége van a törvényszék ítéletének alapjául szolgált ténybeli megállapítások helyességére nézve és úgy találja, hogy e miatt a vádlott, vagy az elsőfokú főtárgyaláson már kihallgatott, esetleg más tanuk vagy szakértők kihallgatása, illetőleg más bizonyíték felvétele vagy megszerzése szük­séges (400. §. 6. pont), végzésben állapítja meg, hogy : 1. a bizonyitás az egész tényállásra vagy csak egyes vitás ténybeli megállapításokra terjedjen-e ki; 2. mely bizonyítékok veendők fel,- vagy szerzendők meg ; 3. a bizonyíték felvétele, illetőleg megszerzése a felebbviteli főtárgyaláson, vagy kiküldés, illetőleg meghagyás útján történjék-e (403. §.). 403. §. A mennyiben a bizonyításnak a kir. ítélőtábla előtt való felvétele nagy nehézséggel járna, a kir. Ítélőtábla a felvételre saját biráját vagy az első fokban eljárt törvényszéknek birájat küldi ki, esetleg azzal azt a járásbíróságot bizza meg, a melynek területén a felvétel legkönnyebben történhetik (402. §. 3. pont). A bizonyításnak más irányban való kiegészítése a törvényszéknek hagyható meg. 404. §. Ha a felebbezés valamely alaki semmiségi okra van alapitva, (400. §. 7. pont) és a kir. Ítélőtábla ezt az okot fenforgónak és a 381. és 384. §-ok szerint figyelembe vehetőnek látja, az íteletet azzal az egész eljárással együtt, mely a semmiségi okot megállapító cselek­mény után következett, megsemmisíti és a mennyiben új eljárás szükséges, erre ugyanazt a törvényszéket utasítja, vagy ezzel a kir. ítélőtábla területén levő más törvényszéket bíz meg. Ha azonban a semmiségi panaszt a közvetlen idézésnek a 281. §. rendelkezései elle­nére történt elrendelése, vagy a 384. §. 2., 5., 7., 8. és 10. pontjaiban meghatározott vala­melyik semmiségi ok miatt használták, s a kir. ítélőtábla a felebbezést alaposnak, de egy­úttal az ügyet érdemben elbirálhatónak találja, az ügyet fötárgyalásra utasíthatja. Ha az ítélet több vádlottról, illetőleg több bűncselekményről rendelkezik, a semmiségi ok pedig nem vonatkozik valamennyire, és a különválasztás lehetséges: a kir. íiélőtábla az ítéletet csak abban a részében semmisíti meg, melyre nézve a semmiségi ok fenforog. Ha a 327. §-ban megjelölt valamely semmiségi ok forog fenn, a kir. ítélőtábla, — a mennyiben a jelen §. második bekezdése szerint az érdemben nem határoz, — az ítélet meg­semmisítése mellett ugyanazt a törvényszéket ujabb ítélet hozására, illetőleg ujabb főtár­gyalás tartására, vagy a hiány pótlására utasítja. Ha a törvén\szék helytelenül mondta ki, hogy az eljárás nem tartozik hatáskörébe, a határozat megsemmisítése mellett arra utasítandó, hogy a kir. ítélőtábla eltérő megállapítását alapul véve, hozzon ítéletet. Ha az a semmiségi ok van megállapítva, hogy az ítélet nem meríti ki a vád tárgyát, akkor az ujabb ítélethozás csak az el nem intézett vádpontokra nézve rendelendő el. FŐRENDI IROMÁNYOK. XXL lö92 —97. 17

Next

/
Thumbnails
Contents