Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

CMLXXXVn. SZÁM. 121 nem állapít meg büntetést, vagy ha az esküdtek olyan okot fogadtak el valónak, a mely a büntethetőséget kizárja, illetőleg megszünteti, a biróság a vádlottat erre irányzott indítvány nélkül is felmenti. Ellenkező esetben a 327. §. szabályai szerint a vádlott ellen még akkor is büntető ítéletet hoz, ha bűncselekménye az esküdtek határozata szerint nem tartoznék az esküdtbíróság hatásköréhez. Az esküdtek határozata a bíróságot a büntetés kiszabásánál csak annyiban korlátozza, hogy a törvény által egyes bűncselekményekre nézve külön megállapított minősítő, illetőleg súlyosító okokat — azokat kivéve, melyek a vád'ottnak megelőző megbüntetésére vonatkoznak, — a biróság csak az esküdtek határozata alapján alkalmazhatja. Az ítélet hozása és kihirdetése az esküdtbirósági eljárásban nem halasztható el. 375. §. Az ítélet rendelkező részének az esküdtekhez intézett kérdéseket és azoknak feleleteit is tartalmazni kell; az indokolásnak pedig az esküdtek részéről eldöntött kérdésekben ezek határozatának tartalmára kell támaszkodnia. Az esküdtszék határozatának eredeti példánya az ítéletnek eredeti fogalmazványához fűzendő. 376. §. Az esküdtbirósági főtárgyalás csak addig napolható el vagy szakítható félbe, a míg az esküdtek tanácskozás végett vissza nem vonultak. Az esküdtek az elnök engedelmével akkor is lakásukra távozhatnak, ha a főtárgyalás huszonnégy óránál rövidebb időre van elnapolva vagy félbeszakítva. Az elnök azonban köteles őket a főtárgyalás folytatásánál való meg nem jelenésöknek következményeire és arra is figyelmeztetni, hogy letett esküjök értelmében a tárgyalás alatt álló ügyről nem értekezhetnek mással, mint esküdt-társaikkal. Egy napnál tovább tartó elnapolás vagy félbeszakítás esetében az esküdtszék újra alakítandó és a főtárgyalás mindig elölről kezdendő. 377. §. Az esküdtbirósági főtárgyalás jegyzőkönyvének a főtárgyalási jegyzőkönyv egyéb kellékein felül tartalmaznia kell az esküdtszék megalakításának leírását, az esküdteknek és a pótesküdteknek neveit, szabályszerű megesketésőknek megemlítését, a vádló részéről javaslatba hozott kérdéseket, az ezekre vonatkozó indítványokat és a bíróságnak reájok hozott határozatait, az esküdtek részéről kért felvilágosítások (366. §.) vagy a biróság részéről kívánt helyesbítések, illetőleg kijavítások (370. §.) tekintetében lefolyt eljárás vázlatát, az esküdtek határozatát és a biróság felfüggesztő határozatának vagy ítéletének rendelkező részét is. XX. FEJEZET. Perorvoslatok és kijavítás. I. Felfolyamodás. 378. §. Végzés ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye, ha ezt a törvény kifejezetten ki ûem zárja. FŐRENDI IROMÁNYOK. XXI. 1892 97. 16