Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
118 CMLXXXVII. SZÁM. Az elnök útmutatást ad az esküdteknek feladatukról és működésök köréről, megmagyarázza nekik az általuk megoldandó jogi kérdéseket, az alkalmazandó törvényeket, ezeknek a vád tárgyává tett bűncselekményre való alkalmazásánál irányadó szempontokat, végül a feltett kérdéseket. Fejtegetésében nem szabad véleményt nyilvánítania sem a bizonyítás eredményéről, sem a bizonyítékok mérlegelése tekintetében. Az elnök fejtegetését senki sem szakíthatja félbe és nem is teheti felszólalás tárgyává. A felek bármelyikének kívánatára az elnök fejtegetésének a jogi kérdésekre vonatkozó része a jegyzőkönyvbe felveendő. 364. §. Az elnök befejezvén fejtegetését, átadja a legidősebb esküdtnek a kérdéseket, a tárgyalás folyamán felolvasott okiratokat és a felmutatott bűnjeleket, továbbá az esküdtek kisorsolásának sorrendjét feltüntető jegyzéket. Erre az esküdtek visszavonulnak a számukra kijelölt tanácskozó terembe. Az elnök intézkedik, hogy a vádlott az ülésteremből távozzék, az esküdtek pedig határozatuknak meghozása előtt, — kivéve a 366. §-ban meghatározott esetet, — tanácskozó termőket el ne hagyják s az elnöknek Írásbeli engedelme nélkül másokkal ne érintkezzenek. A biróság azt az esküdtet, a ki e szabály ellen vét, kétszáz koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetheti, más egyén ellen pedig, huszonnégy óráig terjedhető elzárást mondhat ki. Katonai biróság hatóságának alávetett egyénnek megbüntetése végett feljebbvaló hatósága keresendő meg. Az esküdtek tanácskozó termében jelen törvénynek a 349., 363—369. §-okat magában foglaló kivonata több példányban az esküdtek rendelkezésére álljon. 365. §. Az esküdtek, tanácskozás végett történt visszavonulásuk után, mindenek előtt a köztök legidősebbnek elnöklete alatt, szóbeli szavazással és egyszerű szavazattöbbséggel megválasztják főnöküket, ki az esküdtek elé terjesztett kérdéseket felolvassa s a további tanácskozást és szavazást vezeti. Ha többen egyenlő számú szavazatokat kaptak, az idősebbik tekintendő megválasztottnak. 366. §. Ha az esküdtek többsége azt hiszi, hogy bármely jogi kérdésben bővebb felvilágosításra van szüksége, ezt az elnök az ülésterembe visszatért esküdteknek az ülés megnyitása után, a felek jelenlétében, nyomban megadja. A felek bármelyikének kívánságára ez a jogi fejtegetés is jegyzőkönyvbe veendő. Ha az esküdtek többsége a kérdések megváltoztatását vagy kiegészítését, esetleg új kérdés feltevését tartja szükségesnek: ez indítványra nézve a feleket meg kell hallgatni és határozatot kell hozni. A felvilágosítás, illetőleg a határozat után az esküdtek, tanácskozásuk folytatása végett, ismét visszavonulnak termőkbe.