Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
116 GMLXXXV11. SZÁM. ság, a felek meghallgatása után, azonban az esküdtek meghallgatása nélkül, felmentő ítéletet hoz. 353. §. A mennyiben a 352. §-ban felsorolt eseteknek egyike sem forog fenn, a bizonyító eljárásnak befejezése után a kir. ügyész, illetőleg a magánvádló, vagy ha ennek képviselője van, ez, javaslatba hozza az esküdtekhez intézendő kérdéseket. Ezeknek Írásba foglalása végett az elnök az ülést rövid időre félbeszakíthatja. Az elnök köteles a javaslatba hozott kérdéseket semmiség terhe alatt felolvastatni. A vádlottnak és az esküdteknek azokat másolatban kiadhatja, kifejezett kívánságukra pedig köteles kiadni. A vádlottnak, védőjének vagy az esküdtek valamelyikének indítványára a főtárgyalás a kérdések megfontolása végett félbeszakítandó. A vádlott, védője és minden esküdt kifogásolhatja a javasolt kérdéseket, figyelmeztethet hiányaikra és indítványt tehet kiigazításuk vagy megváltoztatásuk, vagy ujabb kérdések feltevése iránt. A javaslatba hozott kérdések elfogadása, kiegészítése vagy helyesbítése tárgyában a bíróság határoz. A megállapított kérdések felölvasandók. 354. § A kérdéseket úgy kell feltenni, hogy azokra az esküdtek csupán »igen« vagy »nem« szóval felelhessenek. Ha több vádlott van, vagy több bűncselekmény forog fenn, a kérdéseket a vádlottak és a bűncselekmények mindegyikére nézve külön csoportokban kell feltenni. Ha valamely következő kérdésre csak abban az esetben adandó felelet, ha egy megelőző kérdés már bizonyos irányban el van döntve, ezt külön meg kell jegyezni. 355. §. A fő kérdés arra irányul, hogy bűnös-e a vádlott a vád tárgyává tett bűncselekményben ? Ennélfogva a főkérdésben a vád alapjául szolgáló tett nemcsak a megkülönböztetésére alkalmas ténybeli körülményeknek, hanem a vád szerint alkalmazandó törvényben meghatározott alkotó elemeknek elősorolásával is körülirandó. A fókérdés ama tényállás és törvény szerint szerkesztendő, melyen a vádhatározat» ennek hiányában a vádirat, a mennyiben pedig a vádló vádját a főtárgyaláson megváltoztatta volna, ennek ujabb tartalma alapszik. Ha valamely alkotó elem fenforgása tekintetében a felek eltérő indítványokat tettek, a vád alapjául szolgáló tett körülírásába a vitás kérdés eldöntésére alkalmas ténykörülmény is felveendő. 356. §. Ha a bizonyító eljárás alatt a tényállás olyképen változott meg, hogy a vádlott más bűncselekményben mutatkozik bűnösnek, mint a melylyel a vádhatározat, illetőleg a vádló indítványa szerint terhelve volt, vagy hogy a bevégzett bűntettel vagy vétséggel vádolt csak e bűncselekmény kísérletével, vagy a tettes gyanánt vádolt csak részességgel látszik terheltnek, vagy megfordítva : erre nézve az esküdtekhez külön kérdést kell intézni.
