Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

CMLXXXVII. SZÁM. 109 vétségnek vádja alól mentette fel, a melyre a törvény csak pénzbüntetést rendel, vagy a melynek legsúlyosabb büntetését pénzbüntetés mellett vagy a nélkül egy évi vagy ennél rövidebb tartamú fogházban vagy államfogházban állapítja meg, és az ítélet egyhangúlag volt hozva a kihirdetés alkalmával, illetőleg a kézbesítést rendelő végzé-ben ezt is ki kell jelenteni. A főtárgyalás napján kihirdetett ítélet három nap alatt teljesen Írásba foglalandó. Fontos és bonyolódott esetekben, a biróság az ítélet hozását és kihirdetését legfeljebb nyolcz napra elhalaszthatja, de akkor az ítéletnek teljesen Írásba kell foglalva lenni. 330. §. Az ítélet kihirdetése után az elnök megkérdezi a feleket, hogy kívánnak-e perorvoslattal élni. Ez alkalommal az elnök a vádlottat, ha nincs védője, a perorvoslatok használhatásáról felvilágosítani tartozik. Ha az ítéletet, a vádlottal kézbesítés útján közlik (329. §. harmadik bekezdés), e felvilágosítás a kézbesítést rendelő határozatba foglalandó. A perorvoslatra vonatkozó nyilatkozatok előterjesztése után a törvényszék a vádlottnak további fogvatartása, illetőleg fogságba vagy szabadlábra helyezése tárgyában határoz. Ha a kimondott büntetés súlyánál vagy más körülménynél fogva az elítéltnek megszokásétól kell tartani, a törvényszék előzetes letartóztatását vagy vizsgálati fogságát az ügynek jogerős befejezéséig meghosszabbíthatja, illetőleg a szabadlábon levő vádlottat addig előzetes letartóztatásba vagy vizsgálati fogságba helyezheti. Minden jogerős ítélet rendelkező része, mely büntetést állapít meg, az elítélt egyénnek helyi hatóságával közlendő. Oly jogerős ítélet, mely hivatalvesztést vagy politikai jogok gyakorlásának felfüggesztését együtt vagy külön állapít meg, az elítéltnek törvényhatóságával, az 1889. évi VI. törvényczikkbe ütköző bűncselekmény tárgyában hozott ítélet pedig az illetékes katonai hatósággal is közlendő. A javító intézetben való elhelyezést elrendelő jogerős ítélet, ha az elítéltnek törvényes képviselője a kihirdetésnél nem volt jelen, ennek kézbesítendő. VI. Jegyzőkönyv. 331. §. A fótárgyalásról semmiség terhe alatt jegyzőkönyv veendő fel, melynek tartalmaznia kell : a főtárgyalás helyét és napját, az elnök, a birák, a jegyzőkönyvvezető, a vádló, esetleg képviselője, a vádlott és védője neveit, a vád alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését és annak kijelentését, hogy a főtárgyalás nyilvános volt-e vagy sem. Továbbá magában kell foglalnia a főtárgyalás menetének és minden lényeges alakiságnak hű leirását, különösen annak felemlítését, hogy mely vádlottakat, tanukat és szakértőket hallgattak ki, mily szembesítések történtek, mely okiratokat olvastak fel, és hogy a tanuk és a szakértők esküt tettek-e, vagy megesketésök mely okból volt mellőzve, végre a feleknek minden indítványát és az elnöknek va^y a bíróságnak határozatait. A vádlottnak és a tanuknak vallomásai és a szakértőknek véleménye a jegyzőkönyvbe akként iktatandók be, hogy a jegyzőkönyv a vallomásnak, illetőleg véleménynek lényeges tartalmát kimerítően és teljes hűséggel tüntesse fel. A felek jogaik megóvása végett kívánhatják, hogy egyes körülmények vagy nyilatkozatok jegyzőkönyvbe véve legyenek.