Főrendiházi irományok, 1892. XX. kötet • 942-978. sz.
Irományszámok - 1892-968
328 CMLXVIII. SZÁM. hogy igénybevételük 6.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága, középtol-középig mérve, az állomásokon 4*5 méter, a nyilt vonalon pedig 3'6 méternél kisebb nem lehet. Engedélyesek kötelesek a felépítményi anyagok Y 2 °/o-át, és egy teljes váltót és keresztezést, a szükséges talpfákkal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni és az üzletnek rendelkezésére bocsátani ; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, . melyeket a jótállási idö alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Az épitendö helyi érdekű vasúton összesen 2.850 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a magyar kir. államvasutak »Kecskemét« csatlakozó állomásán előállítandó új, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámitva. Kecskemét állomáson az újonnan létesítendő és átalakítandó vágányok — a raozdonyszin-telep vágányainak kivételével, — nemkülönben az ezen állomáshoz való csatlakozástól Tisza-Ugh felé 300 méter hosszban a nyilt vonal is elsőrendű felépítményi anyagokból állitandók elő. Hasonlóan elsőrendű vasutaknak megfelelőknek kell lenniök mindazon váltóknak és keresztezéseknek, melyek Kecskemét állomáson elsőrendű vasúti felépitménynyel biró vágányokba esnek. A ffítőházi vágányok azonban a h. é. vasút szabványainak megfelelő felépítményi anyagból készíthetők. Az elsőrendű vasúti felépítményhez ócska, de még teljesen jó állapotban lévő *ínek is használhatók ; a váltóknak, keresztezéseknek, továbbá az összes talpfáknak azonban újaknak kell lenniök. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörös fenyőfából állíthatók elő; a kitérőkben alkalmazandó összes talpfákhoz azonban csak tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi magy. kir. minister az engedélyesek által kellő időben előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sínszálak között általában vezérgerendák tölgyfából alkalmazandók; fontosabb útátjáróknál azonban vezérsínek alkalmazása követelhető. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához x /8 részben kavics, 2 /s részben homok használandó, s ezen beágyazásnak a sínek talpa alatt 0'25 m. vastagsággal és a síntaípak magasságában 2*80 m. szélességgel kell birnia. A váltók és keresztezések beágyazásához tisztán kavics használandó és pedig 0*30 m. vastagságban a sínek talpa alatt. Tartalékul kötelesek az engedélyesek pályakilométerenkint 40 m 3 beágyazási kavicsanyagot az építési tőkéből beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani.
