Főrendiházi irományok, 1892. XX. kötet • 942-978. sz.
Irományszámok - 1892-967
310 CMLXVII. SZÁM. 2-ik melléklet a 967. számú irományhoz. Indokolás, „a Fehér és Tolna vármegyei helyi érdekű gőzmozdonyú vasutak székesfehérvár-sárbogárdi vonalának engedélyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A Fehér és Tolna vármegyei helyi érdekű vasutak elnevezése alatt a helyi érdekeltség s első sorban Fehér vármegye és Székesfehérvár szabad kir. város törvényhatósága oly vasúthálózat létesítésére törekedtek, a melynek központja Székesfehérvár legyen. Az 1895. évi XX. törvényczikk alapján e hálózatnak székesfehérvár-adonyszabolcs-paksi vonala már engedélyeztetett s e vonal tervezői, névszerint Szeniczey Ödön és társai az érdekeltség kívánságához képest egyszersmind a székesfehérvár-sárbogárdi és a székesfehérvárbicskei vasutvonalak megépitésére is vállalkoztak; s oly czélból, hogy a nevezett város és vármegye közgazdasági fejlődésére egyaránt kiválóan fontos ezen három vasutvonalat egyszerre, vagy legalább is rövid időközökben egymásután kiépíthessék, előmunkálati engedélyt kértek a székesfehérvár-sárbogárdi vonalra. A megadott előmunkálati engedélylyel elkészített tervek alapján a vasút közigazgatási bejárása 1895. évi augusztus hó 2-án és következő napjain megtartatott; s miután ez alkalommal az engedélyezés alapjául elfogadható megállapodások jöttek létre, a helyi érdekű vasút engedélyezési feltételeinek tárgyalása 1895. évi október hó 25-én megtartatott. A tárgyalások folyamán létrejött lényegesebb megállapodásokat a következőikben van szerencsém tisztelettel előadni : A mellékelt helyzetrajzban feltüntetett vasútvonal a cs. kir. déli vaspályatársaság Székesfehérvár állomásából kiindulva a székesfehérvár-adonyszabolcs-paksi h. é. vasút Székesfehérvár börgöndi vonalrészének együttes használatával Börgönd állomásból ágaznék ki és Sárkereszturon át a magyar kir. államvasutak Sárbogárd állomásához csatlakoznék. A vonal hossza 29.5 kilométer és szabványos nyomtávval létesíttetnék. A vonatok óránkinti legnagyobb menetsebessége 40 kilométerrel állapíttatnék meg. Az emelkedés, illetve esés 7°/oo-nél nagyobb, a kanyarulatoknak félátmérője pedig a nyilt pályán 300 méternél kisebb nem lehet. A nyilt műtárgyak falazatára és hordszerkezetére nézve a magyar kir. államvasutak elsőrendű vonalainak szabványai kötelezők. Ezen kikötés, valamint az állomásoknak naponkint 15—15 száz tengelyes vonat forgalmára való berendezése a hadászati szempontból is kívánatos nagyobb teljesitményképesség követelményeire való tekintettel volt felveendő. \
