Főrendiházi irományok, 1892. XIX. kötet • 912a-941. sz.

Irományszámok - 1892-936

282 GMXXXVI. SZÁM. A szegzsárd-báttaszéki h. é. vasút tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 653.700 frt, vagyis pályakilométerenkint kereken 35.051 frtra rag, •— melyből forgalmi eszközök beszerzésére 46.250 frt, tartalékalap képzésére pedig 15.000 frt lesz kihasítandó, mely utóbbi vagy készpénzben, vagy a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekben is letehető. Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a tulajdonképeni épitési költségek 592.450 forintra, vagyis pályakilométerenkint kereken 31.767 frtra tehetők. A költségek ezen mérve abban találja indokolását, hogy egyrészt a pálya mentén elterülő s belterjes művelés alatt álló földek árának magassága folytán a kisajátítási költségeket kilométerenkint átlag 2.778 frtban kellett előirányozni, másrészt a vonal mentén sem kő, sem kavics, sem az építésre alkalmas homok, sem a talpfákhoz való fa nem található, minélfogva mindezen anyagok beszerzési árai távolabb vidékről leendő szállításuk folytán jelentékenyen fokozódnak, illetve a költségvetés tételeinél az egységárakat e czímeken a viszonyokhoz mérten magasabban kellett előirányozni. Az épitési költségek mérvére lényeges befolyással voltak még a műtárgyak hordszerkezetére nézve fentebb jelzett követelmény többköltségei, valamint a pálya felépitményének a jövőben esetleg szükségessé váló átalakítása folytán megállapított magasabb alépítményi költségek, úgyszintén az a körülmény is, hogy a tartalékalap aránylag magasabb összegben 15.000 frtban lett megállapítva, azzal a czélzattal, hogy a pálya felépitményének előbb emiitett átalakítása esetében felmerülő költségek a tartalékalapból fedezhetők legyenek. Végül nem volt figyelmen kivül hagyható azon körülmény sem, hogy a tervek készítése, valamint az építésvezetés és felügyelet ezen rövid vonalon aránylag nagyobb kiadással ár, mint valamely hosszabb vasúti vonalnál. A 653.700 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési töke 35°/o-a, vagyis 228.795 frt, kereken 228.800 frt erejéig törzsrészvények 65°/o-a, vagyis 424.905 frt, kereken 424.900 frt erejéig pedig 5%-os osztalékra jogosító elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetnek be, a mely módozat az 1888. évi IV. t.-cz. 10. § ában foglalt rendelkezéseknek megfelel. A h. é. vasút tényleges épitési és üzletberendezési költségeihez való állami hozzájárulást illetőleg a következőket van szerencsém előadni. Az 1888: IV. t.-cz. 4. §-a alapján postaszállitás fejében a vasúton a postaszállitás megkezdése napjától számított 50 egymást követő éven át fizetendő 1.800 frt évi átalány biztosíttatnék oly további kikötéssel, hogy ezen átalánynak 36.000 frtnyi tőkeértéke fejében ugyanannyi névértékű törzsrészvény lesz az állam tulajdonába bocsátandó. Az ilykép 50 évre megállapított postaátalány tőkeértéke a 653.700 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőkének 5*5°/o-át képezvén, az 1888. évi IV. törvényczikkben megállapított lO°/o-nyi segélyezés mérvén jóval alul marad, tisztelettel megjegyezvén, hogy a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adományból engedélyt kérőnek segélyt egyáltalában nem helyeztem kilátásba. A 228.000 frtnyi törzsrészvénytőkének a fenti postahozzájárulás leszámításával fedezetlenül maradó 192.800 frtnyi részlete engedélyt kérő és az érdekeltség hozzájárulásai által fedeztetnék, felemiitvén, hogy a szóban forgó vasút épitéséhez a vallás- és közoktatásügyi minister úr a báttaszéki alapítványi uradalom érdekeltsége czímén 18.000 frtnyi hozzájárulást ajánlott fel. A helyi érdekű vasút üzletkezelését a m. kir. államvasutak igazgatósága venné át. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, épitési és üzletberendezési feltételekkel. Az előadottak kapcsán van szerencsém bejelenteni, hogy engedélyt kérő a 30.000 frtban megállapított engedélyezési biztosítékot a m. kir. központi állampénztárba már beszolgáltatta