Főrendiházi irományok, 1892. XIX. kötet • 912a-941. sz.
Irományszámok - 1892-934
CMXXXIV. SZÁM. 253 nálható állapotban levő aczélsínek, hevederek, alátétlemezek és csavarok is használhatók, azonban az összes talpfáknak és sínszögeknek, valamint a váltóknak és keresztezéseknek újaknak kell lenniök. A pályán, a csatlakozó állomásokat ide nem értve, összesen három állomás létesitendő. A vasút építésére és üzletére vonatkozó engedély, tekintettel arra, hogy az a beliscekapelnai h. é. vasút folytatásaként annak engedélyesei által fog létesíttetni, az ezen vasútra kiadott engedélyokirathoz »Függelék«-képen adatnék ki. Ezen »Függelék« keretében köteleztetnének engedélyt kérők az építési munkálatokat annak keltétől számított egy év alatt befejezni, s a pályát a közforgalomnak átadni. A tényleges épitési és üzletberendezési költség pályakilométerenkint 19.502 forint, összesen tehát 392.000 forinttal állapíttatnék meg, mihez képest a vállalat összes tényleges tőkéje a már üzletben lévő belisce-kapelnai vonal 720.000 forintnyi tényleges tőkéjével [együtt 1,112.000 frtra rúgna, mely összegből az új vonal forgalmi eszközeinek beszerzésére 50.250 forint, tartalékalap képzésére pedig 4.000 frt fordítandóHogy az új vonal épitési és üzletberendezési költségei némileg magasabban alakultak, abban találja indokát, hogy egyrészt a majdnem kizárólag erdőségeken keresztül vezető pálya mentén az erdövéd-szelvény fentartása érdekében 10—-10 méter szélességben költséges erdőirtások eszközlendók, — mi által a kisajátítási költségek tetemesen fokoztatnak, másrészt mivel a vonal mentén nagyobb áthidalások és költséges alapozási munkálatok lesznek foganatositandók. — Ezen felül a vasútvonal a belisce-kapelnai vasút folytatásaként fog megépittetni, s annak alkatrészéül tekintendő, ennélfogva az épitési és üzletberendezési szabványok tekintetében lehetőleg a már meglevő vasútvonal létesítményeihez kellett alkalmazkodni és ekként a mostani drágább építkezési viszonyok mellett a költségek is magasabb összegben voltak előirányzandók. Ennek daczára azonban a belisce-kapelnai vonal 22.500 frtnyi kilometrikus épitési költségeinél, az új vonal 3.000 frttal mégis kevesebbe fogna kerülni, miután — miként már fent emiitettem — a vasút tervezői — a pálya építésénél a tulajdonukat képező s felhagyni szándékolt erdei iparvasut ócska, de még teljesen használható sínéit kivánják az új vonalon felhasználni. A 392.000 frtnyi -tényleges épitési és üzletberendezési költséget engedélyt kérők sajátjukból fogják fedezni. A belisce-kapelnai vonal az időközben megnyitott szt-lőrincz—slatina—nasici helyi érdekű vasúthoz csatlakozó viljevo—kapelna—noskovcei vonala segélyével a postaszállitásra czélszerűen felhasználható lévén, az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a viljevo-noskovcei vonal kiépilése és megnyitása, illetőleg úgy a régi, mint az új vonalnak a postaszállitásra való felhasználása esetére a postaszállító s megkezdése napjától kezdődő esedékességgel 50 év tartamára évenkint 1.800 frtnyi átalány biztosittatnék, mely összeg, miután a jelen esetben nem a vasútépítés czéljaira fordittatik, hanem az üzleti jövedelmek szaporítására szolgálna, tisztelettel megjegyezvén, hogy ezen évi átalány fenti összege szorosan a vasút által nyújtandó szolgáltatás arányában állapíttatott meg. Az engedélytartam s az 1880. évi XXXI. és az azt kiegészítő 1888. évi IV. t.-czikkben biztosított adózási kedvezmények lejárati ideje egyelőre a most engedélyezés alatt álló viljevo-kapelna-noskovcei vonalra nézve külön az engedélyokirati függelék kellétől számítva állapíttatnék meg, mert a már forgalomban levő belisce-kapelnai keskenyvágányú helyi érdekű vasútnak Belisce végpontjától Eszékig leendő meghosszabbítása is már tervbe vétetett s a vonatkozó tervezet alapján közigazgatásilag is bejáratott, mihez képest a beliscekapelnai és a most engedélyezendő kapelna-noskovcei vonalra nézve ekként fenforgó különböző lejárati határidők csak később és pedig a belisce-eszéki vonal engedélyezése alkalmával lesznek
