Főrendiházi irományok, 1892. XIX. kötet • 912a-941. sz.
Irományszámok - 1892-912a
112 CMXII/a. SZÁM Válasz azonban erre még nem érkezett s a kért s ujabban megsürgetett indokolás sem küldetett meg. Végre fölvilágositólag még megjegyzi az állami számvevőszék, hogy a tenyészmarhaimporlban részesültek által a szóban levő összeg 3 egyenlő részletben 1894—1896. években téritendő meg. A közölt adatok szerint, 1894-ben az importban részesültektöl csak 21.116 frt 44 kr folyt be; az 500.000 frtból 12.687 fit 64 kr nem használtatott föl s ezek az összegek, valamint a magy. ált. hilelbanknál az állam javára fölmerült 1.655 frt 92 kr. kamat, együtt 35.460 frt a nevezett bank kezelésében van s e zárszámadásban készpénz-maradványképen van kimutatva. A szóban levő 500.000 frt mikénti fölhasználását az állami számvevőszék a bekért, okmányolt számadásokból fogja megállapítani. 11. ez ím. Az állami erdőknél utalványoztatott 4.978 frt 31 x /2 kr. Ez az előirányzatnélküli átmeneti kiadás a következőkből keletkezelt: Az orsovai erdőhivatal kerületéhez tartozó Nádorhegy, Ruszkabánya és Ruszkicza községekbon gyakorolt regalejogok alapján megállapított kártalanítási tőkék után 1894. évre járó 2.544 frt 75 kr. kamat a brassói bánya- és kohó-részvényegyesületnek a vele kötött szerződés értelmében utalványozandó volt, miután azt a pénzügyminister a regale-kártalanitásra adott államkötvények kamataiból nem fedezte. Továbbá a selmeczi erdészeti akadémiának, az 1890. évi bécsi általános gazdasági és erdészeti kiállításon bemutatott tárgyai után felmerült 2.015 frt 00 x /2 kr. költsége visszatérittetett; végre az 1892. évi philippopolisi kiállítás alkalmából utólagosan felmerült 418 frt 56 kr. kiállítási költség szintén kifizetendő volt. 12. ez ím. Az állami lótenyészintézeteknél : a) A mezőhegyesi ménesintézetnél a békés-cs%nádi helyi érdekű vasútoktól átvett törzsrészvények értékének második részlete fejében utalványoztatott , 6.000 frt. A minister ezen kiadást következőleg indokolja: »A mint az előző évi első részletnél indokoltatott, ugy a törvény értelmében, mint a mezőhegyesi ménesintézet érdekének szemmeltartásával az emiitett vasutak szarvas-mezőhegyesi vonalának kiépitéséhez 30.000 frt értékű törzsrészvény átvételével járult hozzá hivatali elődöm, mely hozzájárulási összeg öt évi egyenlő részletekben fizettetik be. A tárgyalás elhúzódása következtében azonban, mint az 1893-iki, ugy az 1894-iki részlet sem volt még a költségvetésbe beállitható.« b) A mezőhegyesi étőviz-csatornán épített vasúti hidak építésére utalványoztatott 16.547 frt 85 kr. E kiadásra vonatkozólag a minister következőket jegyzi meg: A mezőhegyesi élőviz-csatorna az arad-csanádi egyesült vasutak arad-szegedi vonalát négy helyen, mezőhegyes-kétegyházi vonalát pedig két helyen metszvén át, a csatorna építésére az engedély annak idején oly feltétellel adatott meg, hogy azon helyeken, a hol a csatorna a vasút vonalát metszi, falazott és vas-szerkezetű hidak állitandók fel. A csatornaépítés sürgős volta következtében azonban vashidakat akkor elkészíteni nem lehetvén, ideiglenesen fahidak állíttattak fel. Ezen fahidak azonban már 1893-ban oly állapotba jutottak, hogy helyreállításuk igen tetemes költséget igényelt volna, s különben is a vasúttársaság felelősségére való hivatkozással sürgette a vashidak mielőbbi felállítását. Ezen vashidak tehát a vasúttársaság által — mely azokat ugyancsak az engedélyokirat értelmében kezelni és karban tartani köteles — felépíttetvén, azok költsége 1894-ben számoltatott a ménesintézet terhére a nélkül, hogy erről költségvetésileg idejében lehetett volna gondoskodni.
