Főrendiházi irományok, 1892. XVIII. kötet • 883-911. sz.
Irományszámok - 1892-886
DCGCLXXXVI. SZÁM. > 886. szám. (G. ÜLÉS, 1085. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház közgazdasági és közlekedési bizottságának „a lonjavölgyi vasút engedélyezéséről" szóld törvényjavaslat tárgyában. A lonjavölgyi vasút létesítése a helyi érdekeken kivtil még azon oknál fogva is indokolt, mert az által a magyar államvasút hálózatát összekötő és a szab. déli vasút sziszek-zágrábi vonalával versenyző átmeneti pálya létesíttetik. Minthogy pedig az 1883. év óta folytatott engedélyezési tárgyalások során végre el volt érhető, hogy a helyi érdekeltség saját hozzájárulásának felemelésével a kormánynyal szemben támasztott igényeit mérsékelte s az elsőbbségi részvénytőke fedezése biztosíttatott. E mellett az épitési, tlzletberendezési s egyéb engedélyezési feltételekre, valamint a tőke beszerzési módjára nézve kielégítő megállapodások jöttek létre, végül az engedélyezési biztosíték is letétetett: a vasút kiépítése biztosítottnak tekinthető. A vasút építése és üzleti tőkéje 4,200.000 írtban állapíttatott meg, a melyből forgalmi eszközökért 246.400 frt, tartalékalapra 45.000 frt levonandó. Állami hozzájárulás fejében adatik : a) egyszermindenkorra államsegély 500.000 frt, b) a határőrvidéki alapból s a horvát-szlavonországi útalapból . . . 160.000 » c) az állami útalapból a vasút létesítése, illetőleg a fedanyagnak a vasúton történő szállításánál az állami út fentartásánál elérhető megtakarítás fejében tíz éven át fizetendő 10.000 frtnyi évi járadék 77.145 » d) az 1888: IV. t.-cz. 4. §-a alapján a posta ingyenes szállítása fejében ötven éven át évenkint fizetendő 10.200 frtnyi átalány tők ésítve . . 204.000 » összesen . . . 941.145 frt. Ezen állami segély ellenében engedélyesek tartoznak 704.000 frt névértékű törzsrészvényt az állam pénztárába beszolgáltatni. Maga az épitési és üzletberendezési tökének még fedezendő része 35°/o törzsrészvények és 65°/o elsőbbségi részvények kibocsátása útján szereztetik be. Hogy az állami segély ezen vasútnak számszerűleg oly jelentékeny összegben adatik, indokolva van egyrészt az által, hogy az engedélyokmányban foglalt megállapodások következtében az engedélyesek az átmeneti forgalomban nemcsak a díjszabási jogot, hanem az átmeneti forgalomból eredő Összes bevételeket is és pedig évi 60.000 tonna erejéig feltétlenül