Főrendiházi irományok, 1892. XVII. kötet • 808-882. sz.
Irományszámok - 1892-822
DCCCXXII. SZÁM. 37 A kiigazítási váltónál szükséges megállóhelyen kiviil két állomás, nevezetesen »Versenytér« rakodó és »Tátra-Lomnicz« végállomás létesítése köttetett ki. Az engedélyes erdőkincstár a pálya építési munkálatait a tényleg felmerülő költségek megtérítése mellett a es. kir. szab. kassa-oderbergi vasúttársaság által foganatosíttatta, s a vasutvonalat a közforgalomnak már át is adta. A tényleges építési és üzletberendezési tőke megállapításánál, tekintettel arra, hogy a vasút kiépítését az állaraerdészet terhére a földmivelésügyi m. kir. minister vállalta magára, a lehető legmesszebb menő takarékosság alkalmaztatott, mi annyival is inkább indokoltnak mutatkozott, mivel a vasút oly alárendelt jelentőségű, hogy azzal szemben nagyobb közforgalmi igények különben sem lettek volna támaszthatók, s mert a vasút kizárólag nyári üzemre — főleg a tourista-forgalom közvetítésére szolgál. Ezen elv szem előtt tartása mellett s figyelemmel arra, hogy cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasúttársaság késznek nyilatkozott a vasút üzemét a szükséges forgalmi eszközöknek saját járműtelepéből leendő rendelkezésre bocsátása mellett átvenni, minthogy továbbá a vasút megépítésének elomozditása czéljából nyújtandó állami kedvezményképen kilátásba helyeztetett, hogy az építés czéljaira szükségelt felépítményi anyagok a m. kir. államvasutak gépgyára s a diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyárnál önköltségi áron lesznek beszerezhetők, s hogy a telephon a szükségelt 180 darab keményfa oszlopnak az állanicrdészct részéről leendő rendelkezésre bocsátása mellett a kereskedelemügyi tárcza terhére fog berendeztetni, a tényleges építési és üzletberendezési költség 163.840 forintban állapíttatott meg. A tényleges építési és iizletberendezési költségekből a felépítménynél nyújtott kedvezmény czímén 10.300, frt a telephon-berendezés átvállalása czímén pedig 860 frt takaríttatott meg az államerdészet javára. Tartalékalap nem állapíttatott meg, miután a vasúton jövőben szükségessé váló új beruházások az üzleti jövedelem terhére fognak fedeztetni. A vasút megépítésének előmozdítása érdekében nyújtandó további kedvezményképen kilátásba helyeztetett, hogy a felépítményi anyagok vételára a vasút megnyitása napjától számított öt évi határidőn belül egyenlő évi kamatmentes részletekben lesz a m. kir. államvasutak gépgyára s a diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyárnak megtéríthető. Az 1888. évi IV. t.-czikk 7. §-a alapján a helyi érdekű vasúti segélyalapból 10.000 forintnyi segély biztosíttatott, oly kikötéssel mindazonáltal, hogy ezen segély fejében az engedélyes köteles lesz a postát a helyi érdekű vasúton a rendeletileg később megállapítandó feltételek mellett, az engedélyidő egész tartama alatt minden további kárpótlás nélkül ingyen szállítani. A vasút üzletkezelését az engedélyes államerdészet a cs. kir. szab. kassa-oderbergva8Ut-rész vény társaságra ruházta át. Kiköttetett továbbá, hogy a mennyiben a vonal magánvállalatra vagy társaságra ruháztatnék át, avagy az államerdészet alakitana ily társaságot, a vasút építésére és üzletére vonatkozó engedélyokirat átruházásához a kereskedelemügyi minister engedélye kikérendő. Tekintettel továbbá arra, hogy tulajdonképpen az államkincstár az engedélyes, az engedély tartama-bizonytalan időre szól, fentartatván a kereskedelemügyi minister részére a jog, hoírv a mennyiben a vasút engedélye a fentiek szerint átruháztatnék, a hátralévő engedélyidő tartamát, valamint az átruházott vasútvonalra nézve az állami megváltás és háromlási jog gyakorlásának feltételeit a fennálló szabályok értelmében megállapíthassa. Az előadottak alapján kérem a tisztelt képviselőházat, hogy ezen jelentésemet tudomásul venni és azt hasonló czélból a főrendiházzal is közölni méltóztassék. Budapesten, 1895. évi október hó 7-én. Dániel Ernő s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister.
