Főrendiházi irományok, 1892. XVII. kötet • 808-882. sz.
Irományszámok - 1892-875
DCCCLXXV. SZÁM 275 után saját díjszabásszerű díjtételeiket kapják a m. kir. államvasutak Nyíregyháza állomásáig mint forgalmi végpontig közlekednének. A szóban forgó vasútvonal az engedély-okirat keltétől számitott 172 év alatt megépítendő és a közforgalomnak átadandó lesz. A tényleges építési és üzletberendezési költség 1,320.000 frttal, vagyis pálya-kilométerenkint 28.085 frttal állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 94.000 frt, tartalékalap képzésére pedig 15.000 frt lesz kihasítandó, s az utóbbi összeg a helyi érdekű vasútnak kibocsátási árfolyam szerinti értékben számitott elsőbbségi részvényeiben is letehető. Az 1,320.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkének beszerzését engedélyt kérők 35°/o, vagyis 462.000 frt erejéig törzsrészvényeknek, — 65 ü /o, vagyis 858.000 frt erejéig pedig 5°/o-os osztalék alapul vétele mellett számitott elsőbbségi részvények kibocsátása utján szándékoznak beszerezni. Az 1888: IV. t.-czikk 4. §-a alapján a postának az engedély tartama alatt ingyen leendő szállításáért a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás megkezdése napjától számitott 50 egymást követő éven át 2.800 frtnyi évjáradék fizettetnék, a helyi érdekű vasúti segélyalapból pedig az 1888. évi IV. t.-czikk 7. §~a alapján szintén 50 egymást követő éven át fizetendő 2.800 frtnyi évjáradék biztosíttatnék oly kikötéssel, hogy ezen állami hozzájárulásoknak 5°/o kamat és törlesztés alapul vétele mellett 56.000—56.000 frt, összesen tehát 112.000 frtnyi tőkeértéke fejében az engedélyesek, illetve az általuk alapítandó részvénytársaság ugyanennyi névértékű törzsrészvényeket lesznek kötelesek az állam tulajdonába átbocsátani, s oly fentartással, hogy a helyi érdekű vasúti segélyalapból nyújtandó hozzájárulás tőkeértéke esetleg egyszerre vagy 50 évnél rövidebb időközben is kifizethető legyen. A jelzett postahozzájárulás az 1,320.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkének 4-2°/o-át, s a hasonösszegü külön állami segély ugyanily hányadát tevén, az 1888. évi IV. t.-czikkben megállapított 10— 10°/o-os maximalis segélyezés mérvén jóval alul marad. A törzsrészvénytőkének a fenti állami hozzájárulások által nem fedezett része a helyi érdekeltségi hozzájárulások által van biztosítva. A vasút üzletének kezelését engedélyt kérők az engedély egész tartama alatt a m. kir. államvasutakra ruházzák át. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a h. é. vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételekkel. Minthogy pedig a vasút építési munkálatainak még az ősz folyamán való megkezdése nemcsak a vasút idejekorán leendő közforgalomba helyezésére, de a vidéken uralkodó Ínséges viszonyokra való tekintettel is kívánatosnak mutatkozott, ennélfogva sürgősen intézkedni szándékozom, hogy a szóban forgó helyi érdekű vasút földmunkálatai már előzetesen az engedélyokirat és végleges épitési engedély kiadása előtt megkezdethessenek. — Ezen munkálatok az engedélyt kérők saját felelősségére, illetve esetleges kárukra és veszélyükre, valamint a magánjogok sérelmének kizárásával hajtatván végre, tisztelettel kérem, hogy ezen intézkedésemet, mely különben a törvényhozás elhatározásának nem praejudical, tudomásul venni méltóztassék. Ezek után utalással a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI, t.-czikk 1. §-ára s annak megjegyzése mellett, hogy az engedélyt, kérők az 50.000 frtban előirt engedélyezési biztosítékot már letették, van szerencsém tisztelettel kérni, hogy a tiszapolgár-nyiregyházai helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó mellékelt törvényjavaslatot lehetőleg mielőbb tárgyalás alá venni, azt elfogadni s hason czélból a főrendiháznak átküldeni méltóztassék. Budapesten, 1895. évi november hó 29-én. Dániel Ernő s. K kereskedelemügyi m. kir. minister. 35»
