Főrendiházi irományok, 1892. XVII. kötet • 808-882. sz.
Irományszámok - 1892-819
20 DCCCXIX. SZÁM. Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a tulajdonképeni épitési költségek 1,734.000 forintra, vagyis kilométerenként 31.245 frtra tehetők. A költségek ezen mérve, eltekintve attól, hogy az aránylag rövid vonalon 7 állomás létesítendő, s e mellett a m. kir. államvasutak »Hegyes-Feketehegye és a baja-zombor-ujvidéki helyi érdekű vasút »Gajdobra< csatlakozó állomásán 60.000 fit értékű kibővítési munkálatok eszközlendők, egyfelől abban találja indokát, hogy a pálya szükségképpen termékeny területeket foglal el, melyek kisajátítási költsége kilométerenkint átlag 3.094 frtot tesz; másfelől abban, hogy apályán, mely a Ferencz-csatornát is keresztezi, több költséges műtárgy létesítendő, melyekre való tekintettel az alépítmény átlag kilométerenként 8.432 frtba kerülne. Ehhez járulnak a felépítmény költségei, melyeket, tekintettel a felépítményi anyagoknál beállolt áremelkedésre, a kavicsolás költségeivel együtt kilométerenként 13.142 forinttal kellett előirányozni. Az 1,890.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőke 35°/o —vagyis 661.500 frt erejéig törzsrészvényeknek 65 °/o, Tagyis 1,228.500 frt erejéig pedig elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetnék be. Az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a postának az engedély egész tartama alatt ingyen szállítása fejében nyújtandó állami hozzájárulás 50 egymást követő éven át fizetendő 6.920 frtban, a h. é. vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adományból az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-a alapján nyújtandó külön állami segély pedig az adomány állásához képest vagy egyszerre fizetendő 138.400 frtban, vagy az 1895. évtől kezdve szintén 50 egymásután következő éven át fizetendő évi 6.920 frtban állapíttatnék meg, mindazonáltal oly kikötéssel, hogy úgy a posta-hozzájárulatnak, mint a külön állami segélynek külön—külön 138.400— 138.400, vagyis együttvéve 276.800 frtnyi tőke értéke fejében összesen 276.800 frtnyi törzsrészvény lesz engedélyes, illetőleg jogutódja által az állam korlátlan tulajdonába bocsátandó. Az ily módon megállaoitott állami hozzájárulás az 1,890.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tökének együttvéve csak 14-6°/o-át képezvén, az 1888. évi IV. t.-cz. 4. és 7. §-aiban megszabott 10—10, vagyis összesen 20°/o-nyi maximalis segélyezés mérvén jóval alul marad. A 661.500 frtnyi törzsrészvénytőkének a fenti állami hozzájárulások által nem fedezelt 384.700 frtnyi részlete a helyi érdekeltség hozzájárulásaiban találna fedezetet. A vasút üzletének kezelése az 1880. évi XXXI. t.-cz. 8. §-a értelmében megállapított szabványszerződés alapján a m. kir. államvasutakra ruháztatnék át. Egyebekben az engedélyezés fellételei azonosak a h. é. vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, épitési és üzletberendezési feltételekkel. Az előadottak kapcsán van szerencsém bejelenteni, hogy az engedélyt kérő a 100.000 forinttal megszabott engedélyezési biztosítékot a m. kir. központi állampénztárba már letette, s miután a kiválóan mezőgazdasági érdekek szolgálására hivatott h. é vasút épitési munkálatainak mielőbbi megkezdése már azért is kívánatosnak látszott, hogy a h. é. vasút a jövő gazdasági évben már használható legyen, a vasút tervezőjének kérelmére megengedtem, miszerint a vasút földmunkálatai még ez év nyarán, tehát még a tisztelettel benyújtott törvényjavaslatnak, az országgyűlés szünetelése folytán hosszabb időt igénybe vevő, törvényerőre emelése s az engedélyokiratnak ez alapon leendő kiadása előtt ugyan, de kizárólag az engedélyt kérő felelősségére — illetve kárára és veszélyére és a magánjogok sérelme nélkül megkezdhetők legyenek. Jr
