Főrendiházi irományok, 1892. XVII. kötet • 808-882. sz.
Irományszámok - 1892-868
216 DCGCLXVIII. SZÁM. a munkával magával közvetlenül oly arányokban s oly kiterjedésben foglalkoztassanak, hogy az új irányú szőlőmüvelés gyakorlati ismerete ezen az úton mintegy a nép vérébe menjen át. Ezt az amerikai szőlővesszők tömeges termelésével egyszerre és együttesen érhetjük el, s ha a feladatnak e kettős irányban megfelelünk, már magában ezzel is oly lendületet adhatnánk a szőlőmüvelésnek, hogy ez önmagában is a szőlőknek az eddiginél sokkal nagyobb arányú és sokkal gyorsabban haladó felújítását idézné elő. A munkások kiképzése czéljából minden anyatelepen gyakorlati oktatás teljesitésével tanfolyamok is tartandók és pedig oly módon, hogy a, résztvevők tényleges munkát végezzenek s ezért megfelelő napszámot kapjanak. A tanfolyamokban résztvevő munkások fizetése nélkül, az eddigi tapasztalatok szerint, nem érünk czélt, mert a szegényebb sorsú szőlőmívelők csak úgy vehetnek részt a tanfolyamokban, ha egyszersmind napszámot is kapnak, azaz, ha a tanulás mellett keresetre is tehetnek szert. Ezek a tanfolyamok fogják alkotni ama központokat, a honnan a modern szőlőm Ívelés ismeretének be kell hatolni a nép legszélesebb rétegeibe, ezek lesznek egyszersmind terjesztői az egységes termelési iránynak s az előzőleg teljesített kísérletek és szerzett tapasztalatok eredménye alapján meghonosítandó ujabb, javított eljárásoknak és módszereknek. Az amerikai szőlővessző tömeges termelése s a munkások kiképzése iránt teendő intézkedések elengedhetetlen kiegészítése és betetőzése a kísérleti ügynek a szőlőmivelés érdekében való szervezése és kellő fejlesztése. Minduntalan lépnek fel ujabb szőlőbetegségek, a melyek megtalálják utjokat hazánk területére is s az ezek ellen való védekezésnek, valamint általában a szőlőnövény élettani és tenyészeti viszonyainak tanulmányozásával behatóan és alaposan kell foglalkoznunk. De szükségünk van a szervezett, rendszeres kísérletezésre, főleg gyakorlati okokból, különösen azért is, mert noha az a homály, a mely az új irányú szőlőmivelést sokáig borította, részben már el is oszlott, mégis számos esetben észlelünk a szőlők tenyészetét helyenként akadályozó, vagy hátráltató oly tüneteket, a melyek okait vagy folyamatát szakembereink behatóbb kutatás nélkül megfejteni nem képesek. E tekintetben a külföldi tapasztalatok nem íeltétlenül irányadók, mert a tenyészeti viszonyok és feltételek lényegesen különbözők s számos, még megfejtetlen kérdést csak a saját hazai viszonyaink közt megejtendő rendszeres kísérletekkel oldhatunk meg. Ezért szükséges, hogy a központban a szőlőmivelés érdekeinek szolgálatában álló kísérleti telep és állomás létesíttessék. Azonban az amerikai szőlővesszők s a szőlőoltványok tömeges termelése s a munkások kiképzésére szolgáló tanfolyamok létesítése a kisérleti ügy szervezésével együtt csak egyoldalú intézkedések maradnának, ha nem gondoskodnánk a harmadik kellékről is, t. i. arról, hogy a szőlőjét felújítani akaró szőlőbirtokos a felujitási munka költségét fedezhesse. Ez csak ugy lehetséges, ha a szőlőbirtokosoknak módot és alkalmat szolgáltatunk arra, hogy a felújítás költségét, legalább részben, hitel utján szerezhessék meg. Azok az indokok és érvek, a melyek mind pénzügyi politikai, mind közgazdasági és államháztartási szempontból ellene szólanak annak, hogy a szőlőbirtokosoknak, a szőlőik felújításához szükséges költséget az állam előlegezze, sokkal természetesebbek és ismertebbek, semhogy azok felsorolását és fejtegetését itt szükségesnek tartanám. Ennélfogva a szőlőbirtokosok által igényelt hitel megszerzésének kérdésénél csak a magánhitelre gondolhatunk. A parlag szőlőterület önmagában nem alkalmas alap ugyan dologi hitelre, de mégis értéket képvisel, a mely helyenként már most sem jelentéktelen, s tetemesen emelkedni fog, mihelyt az illető vidéken a szőlők felujitása nagyobb mértékben megindul.
