Főrendiházi irományok, 1892. XVII. kötet • 808-882. sz.

Irományszámok - 1892-868

212 DCCCLXVITI. SZÁM. A jelen törvényjavaslatnak az a czélja, hogy e kellékek megszerezhetését alkalmas utón lehetővé tegye. Mielőtt a tőrvényjavaslatban erre vonatkozólag tervezett intézkedések ismertetésével és indokolásával foglalkoznám, szükségesnek tartom, hogy hazánk szőlőmívelésének mai állapotáról részletesebb tájékoztató adatokkal szolgáljak. Az utolsó kataszteri felvételek szerint , Magyarország szőlőterülete (Horvát-Szlavonországok szőlőterületének számbavétele nélkül) 622,254 kataszteri hold volt. Ebből esik a sik vidékre (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közép és alsó részére, Csanád, Csongrád, Békés, Bács-Bodrog, Torontál, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs és Hajdú vármegyék területére) mintegy 140.000 » hold A fenmaradó . . . 482.254 kataszteri hold alkotta sajátképen a hegyvidéki szőlőterületet. Azonban ez a 482.254 hold szőlőterület sem egyenlő jelentőségű, és pedig nemcsak a termés minősége és mennyisége, hanem a termelés közgazdasági éttéke szempontjából sem. Ebből a 482.254 holdból ugyanis kerekszámban csak mintegy 300.000 kat. hold az a terület, a mely országos szempontból kiválóbb jelentőséggel bir, a melynek tehát, mint gazdasági érdekből első sorban figyelembe veendő hegyvidéknek, igényeit általános közgazdasági tekintetekből is kell mérlegelnünk és méltatnunk; mert ez a terület az országnak ama részeiben van, a hol a szőlőbirtok s a szőlőmívelés volt a lakosság zömének részben kizárólagos, részben elsőrendű vagyona és kereseti forrása s a hol a szőlőmívelést más termeléssel pótolni, vagy helyettesiteni a talajviszonyok miatt vagy egyáltalán nem lehet, vagy ha helyenként lehet is, ez csak oly új kultúra meghonositásával volna elérhető, a mely daczára annak, hogy talán nagyobb áldozatokat és mindenesetre több időt igényelne, a lakosságnak előreláthatólag még sem biztositana annyi jövedelmet, mint a mennyit a szőlőmívelés adott. Ennélfogva nemcsak indokolt, hanem országos és általános közgazdasági érdekből is szükséges, hogy ezeken a hegyvidékeken a szőlők felújitására az állam az eddigieknél nagyobb arányú intézkedéseket tegyen s mélyebben ható működést fejtsen ki. A fennebb emiitett 300.000 hold hegyvidéki szőlőterületből van: 1. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye felső részében mintegy .... 14.000 hold 2. Fejér vármegyében 11.000 » 3. Komárom » 7.000 » 4. Tolna » 23.000 » 5. Baranya » 43.000 » 6. Zala » (a Balaton-mellék) 15.000 » 7. Veszprém » (a Balaton-mellék és a Somlyóhegy) . . . 3.000 » 8. Sopron » #. . . 8.000 » 9. Pozsony » 8.000 » 10. Esztergom » 8.000 » 11. Nyitra » 2.000 » 12. Nógrád » ' 10.000 » 13. Heves > 12.000 » 14. Borsod » 14.000 » 15. Abauj-Torna » 5.000 » 16. Zemplén » . . 14.000 » 17. Ung » 1.000 » 18. Bereg » 2.000 »