Főrendiházi irományok, 1892. XVII. kötet • 808-882. sz.

Irományszámok - 1892-868

208 DCCCLXVIII. SZÁM. kimerítéséig az emiitett tartozásoknak a múlt évekből származó hátralékai, még pedig az 1. és 2. alattiak saját sorrendjükben egészen, ezután a 3., 4. és 5. alattiak egyenlő elsőséggel arányos levonással törlesztendők. A múlt évekből származó hátralékok teljes kiegyenlitése után, a fenmaradó összeg, az előző bekezdésben megállapított sorrend szerint, a behajtás napjáig esedékessé vált, de be nem fizetett folyó tartozások fedezésére fordítandó. 14. §. A 7. §. a) pontjában emiitett korlátolt egyetemleges kötelezettség akként értendő, hogy ha az egyetemlegességi kötelékbe tartozó valamelyik kölcsönvevőtől saját egyéni tartozása öszszes ingóságaira és ingatlanaira intézett végrehajtás foganatosítása után sem találna fedezetet, a fedezetlen hiány az egyetemlegességi kötelékfie tartozó többi tagtól, kölcsönbe! i részesedésük, illetőleg saját egyéni kölcsönük arányában felosztva hajtandó be. 15. §. A jelen törvény értelmében adandó kölcsönök kamatja és törlesztési járadékának biztosítására tartalékalap képezendő. E czélból a szerződő pénzintézet a kölcsön folyósítása napján a kölcsönösszeg egyévi kamatja és törlesztési járadékának megfelelő összeget biztosíték gyanánt készpénzben a pénzügyminister által kijelölendő állami pénztárba fizet be. A pénzügyminister a befizetett összegeket gyümőlcsözőleg helyezi el. A mennyiben a jelen törvény alapján adott kölcsönök kamatja és törlesztési járadéka a 9., illetőleg a lt. §-ban megállapított esedékességi napra, illetőleg határidőre teljesen nem folyna be, az első sorban a tartalékalap kamatjaiból, és a mennyiben ezek elégtelenek lennének, a tartalékalap tőkéjéből fedezendő, s a pénzügyminister a hiányzó összegeket a hitelező pénzintézetnek ki fogja szolgáltatni. Ha a kölcsön a 11. §. rendelkezései értelmében egyszerre esedékessé vált, a pénzintézetnek jogában van a pénzbeszerzés czéljából ennek a kölcsönnek erejéig kibocsátott kötvények (16. §.) értékesítésénél esetleg szenvedett árfolyamveszteséget is a tartalékalapból követelni s a pénzügyminister köteles ez árfolyamveszteséget is a pénzintézetnek a tartalékalapból kiszolgáltatni. Az államkincstár köteles a tartalékalapot a még vissza nem fizetett kölcsönök egy évi kamatja és törlesztési járadékának magasságában fentartani, esetleg minden esedékességi határidő előtt kiegészíteni. A tartalékalap más czélra, mint kizárólag az esedékes kamatok és törlesztési járadékok fedezésére felhasználható nem lévén, más czélra sem közigazgatási, sem birói utón nem foglalható le. A tartalékalap addig, a míg a jelen törvény alapján engedélyezett kölcsönök teljesen és hiánytalanul vissza nem fizettettek, illetőleg a kölcsönösszeg beszerzésére kibocsátható összes kötvények be nem váltattak, nem oszlatható fel. Mihelyt a kölcsönvevő kölcsönét valamennyi járulékával együtt teljesen törlesztette, a tartalékalapból az az összeg, a melyet érte a kölcsön felvételekor a pénzintézet befizetett, a gyümölcsöző elhelyezésből eredő kamataival együtt, neki kiadandó. Ebből a kijárandóságból azonban levonandó az az összeg, a melylyel a kölcsönvevő a tartalékalapnak esetleg tartozik, úgyszintén az az összeg, a mely az államkincstár által a tartalékalapnak előlegezett és a kölcsön törlesztése napjáig meg nem térült kiegészítésekből a kölcsönre, ennek az összes törlesztetten kölcsönökhöz mért aránya szerint esik.