Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-764
DGGLXIV. SZÁM. 79 Önként érthető, hogy miután ily több évig tartó mederszabályozások költségelőirányzatait oly résztetes pontossággal a dolog természeténél fogva előirányozni nem lehet, hogy azok később esetleg változást ne szenvedjenek, a fentebb részletezett költségelőirányzatok csak tájékoztatásul kivannak szolgálni, és a netalán változott viszonyokhoz képest azok annyiban változást szenvedhetnek, a mennyiben az előirányzott összegek részben a törvényjavaslatban felsorolt folyók bármelyikének szabályozási munkálataira fordithatók. A 3. §. szerint a földmivelésügyi ministerium költségvetésében vizi beruházások czímén 1896. évtől kezdve 18 éven át évenkint három millió forint veendő fel. Ezzel szemben, mint már az általános részben kifejtettem, az első három évben öt millió, a következő kilencz évben pedig négy millió forintot kivánok befektetni, hogy a munkálatok a törvényjavaslatban megállapitott határidő alatt befejeztethessenek és igy a rendszeres folyószabályozásnak hasznát az ország minél gyorsabban élvezhesse. Minthogy azonban az első tizenkét évben fölmerülő költségek az évi költségvetési hitelekből teljes fedezetet nem nyernek, a mennyiben a földmivelésügyi tárcza rendelkezésére bocsátandó összegek a költségvetési beruházási tételeket az első három évben évenkint két millió forinttal, a további kilencz évben pedig évenkint egy millió forinttal meghaladják, ennélfogva a többletek fedezéséről is gondoskodni kellett oly módon, hogy ez az állam minél kisebb megterhelletésével járjon. Ez okból a 4. §-ban felhatalmazás adatnék a pénzügyministernek, hogy az első években fölmerülő többleteket vagy a pénztári készletekből, vagy rövidlejáratú kölcsönökből bocsássa a földmivelésügyi kormány rendelkezésére. Ugyanis e többletek mikénti fedezését mindenkor a pénzügyi helyzettől föltételezvén, abban az esetben, ha a pénztári készletek kedvezően alakulnak, a költségtöbbletek ebből fedeztetnének, ellenkező esetben pedig hitelművelet útján szereztetnének be. Nem szándékozván azonban ez által állandó vagy hosszabb időre terjedő megterhéltetést előidézni, a hitelműveletek csak rövid lejáratú kölcsönökre szorítkozhatnának, a melyek törlesztése a szabályozási munkálatok végrehajtására megállapitott 12 évi cyclus lejártával, vagyis az 1908. évtől kezdve az 1913. év végéig ugyancsak a költségvetési három millió forintos beruházási hitelből történnék. A kölcsön kamatai 1907. évig bezárólag az állami adósságok fejezetében számolandók el, azontúl pedig a földmivelésügyi tárcza költségvetésébe beállított három millió forintos beruházási tételekből fedezendők. Az 5. §. elrendeli, hogy azok a munkálatok, melyek az 1-ső és 2-ik §-ok alapján az egyes években végrehajtatni szándékoztatnak, az évi költségelőirányzat indokolásában úgy, mint eddig is szokásban volt, részletesen felsoroltassanak. A törvényjavaslat 6-ik §-ában az 1. és 2. §-okban felsorolt szabályozási munkálatok czéljaira az 1895. évi állami költségvetésben a »Beruházások« V. fejezete 6. czíme alatt felvett 2,680.000 frtnyi összegen felül az 1895. évre további 700.000 frtnyi pólhitel engedélyeztetik, mely összeg a pénztári készletekből fedezendő. Az 1895. évi költségvetési előirányzat ugyanis már azon feltevésben készült, hogy a vizi munkálatokra felvett 2,680.000 forinton felül szükséges költség fedezéséről a jelen törvényjavaslat alkalmából fog gondoskodás történni. Miután az ezen 700.000 frtnyi hitel terhére végrehajtandó munkálatok, úgymint a Ferencz-csatorna tiszai torkolatának áthelyezése, a czégény-matolcsi Szamos és a sükösdi Duna-átmetszések létesitése, valamint a Fehér-Kőrös Gyula-Varsánd alatti szakaszának mélyitési munkálatai oly természetűek, melyek részint az 1894. évi III. t.-cz. rendelkezésein alapulnak, részben a jég és vizlefolyási viszonyok javitása czéljából, a legutóbb emiitett munkák pedig
