Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.

Irományszámok - 1892-781

DCCI.XXXI.SZAM . 175 A jelen engedélyokirat s az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az enge­délyeseket a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul s minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czímletek s szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás s jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czím­letek s szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módosítások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tisz'a jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka külön beruházási tartalékalap képzésére, illetve a jelen enge­délyokirat 7. §-a szerint az épitési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordittassék. Fel­veendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedély tartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt rész­vények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasuteugedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal s az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a, illetve az 1888. évi I.V. t.-cz. 2. §. b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épség­ben tartásával, a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó, egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen s tehermentesen men­nek át a magyar állam tulajdonába s szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jog­utódjaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen s tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének s üzletének átruházása, valamint a pálya s tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvényezikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényezikk 2. §-ában s az 1888. évi IV. törvényezikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényezikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- s mtímunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzá­tartozókkal, u. m. : forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyesek vagy jogutód­jaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalék­alapot s a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy 'előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 23. §. A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése s folytonos jókarban

Next

/
Thumbnails
Contents