Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-781
DCGLX XXI. SZÁM. 173 17. §. Az engedélyesek a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti vonalon, vagy annak csak egyes részein is a kereskedelemügyi m. kir. minister kívánatára a magyar kir. postát szállítani kötelesek. A postaszállitá8 feltételeit az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleti utón fogja megállapítani. A vasút igazgatósága s alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 18. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén, vagy az egyes állomásokban szükséges üzleti távírdák, távbeszélők vagy villamos jelzők iránt az 1888. évi XXXI. t.-cz. s az annak alapján kibocsátott rendeletek határozmányai mérvadók, melyekhez az engedélyesek szorosan alkalmazkodni kötelesek. A távírdák, távbeszélők és villamos jelzők felállításához a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen külön engedély eszközlendŐ ki, mely alkalommal a minister az építés, berendezés s tizletbentartás feltételeit rendeleti utón állapítja meg, melyekhez engedélyesek alkalmazkodni kötelesek. Engedélyesek a vasútra vonatkozó épitési engedély kinyerése után a távirda-, távbeszélővagy villamos jelzők létesítésének engedélyezése iránt még oly időben kötelesek a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez folyamodni, hogy a szóban forgó berendezések a vasút forgalomba helyezéséig elkészülhessenek, illetve használhatók legyenek. A kereskedelemügyi m. kir. minister fentartja magának azon jogot, hogy az Üzleti távirda- vagy távbeszélő-vezetéket a pálya indóházain, esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjelző-készülékekig engedélyes költségén, a részletekre nézve az illető posta- és távirdaigazgatóság s az engedélyes közt jegyzőkönyvileg megállapított feltételeknek megfelelően saját közegei által megépíttesse. Ez esetben, a meuuyiben az üzleti távirda- vagy távbeszélő-vezetékekkel egyidejűleg állami távirda- vagy távbeszélő-vezeték nem építtetnék, engedélyesek kötelesek az oszlopok s más épitési anyagok összes árát s az összes épitési költségeket, a mennyiben pedig egyidejűleg állami távirda- vagy távbeszélő-vezeték is építtetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát s az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek létesítésére fordított aránylagos részét megtéríteni. Mindkét esetben kötelesek engedélyesek az építkezéshez szükséges összeget az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni s az oszlopokat s a többi épitési anyagokat az építendő pálya mentén az illető posta- és távirdaigazgatóság által meghatározott módon és időben saját költségén szétosztani. A kereskedelemügyi m. kir. ministemek jogában áll a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állami távírda-, esetleg távbeszélő-vezetékeket alkalmaztatni, ez esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett, már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át. Az üzleti távirda-, távbeszélő- s villamos vezetékek s berendezések Összes alkatrészeikkel együtt a vasút kiegészítő tartozékát képezik, ennélfogva a jelen engedélyokirat 22. §-ában megállapított esetekben s módok szerint az államra haramiának át. Egyébként az 1888: XXXI. t.-cz., vajamint az annak alapján kibocsátott vagy kibocsátandó ministeri- rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távirdákra nézve
