Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-780
DCCLXXX. SZÁM. 159 A töltések, azok magassága és anyagához képest, \ X J2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel létesítendők; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0'8 méter széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztosifcandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0*8 méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy ahordszerkezetalsó éle és a legnagyobb árviz szine között0*5—l'o méter nyílt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság i # o méternél kisebb nem lehet. Mindazon nyilt helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. Ut8zabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 méter hosszaságban 15 centiméter, azontúl pedig 10 centiméter magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs feltöltés, egészen fából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek Ois m. vastag kőalappal és 0*15 m. vastag kapcsolással létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához, — kivéve a csatlakozási állomásokon előállítandó teljes vágányzatokat, valamint a h. é. vasút összes váltóit és keresztezéseit, melyeknél a beágyazás csupán kavicsból készítendő — egyharmadrészben kavics használandó, a / 3 részben pedig homok is használható s a beágyazásnak a helyi érdekű vasút vonalán a sínek talpa alatt 0'25 m. vastagsággal és a síntalpak magasságában 2'8 m. szélességgel kell birnia. A váltók és keresztezések beágyazása a sinek talpa alatt 0*30 m. vastag legyen. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon a szükséghez képest szivárgók létesítendők. Tartalékul kötelesek engedélyesek pályakilométerenkint 40 köbm. beágyazási kavicsanyagot az építési alapból beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésre bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; míg a nyilt műtárgyak ellen- és szárnyfalai, esetleg pillérei is kő- vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 2*o m. nyilasig tölgyfából, azonfelül vasból állitandók elő. Azon műtárgyak, melyek fölött I. rendű felépítmény fog alkalmaztatni, valamint azok is, melyek a m. kir. államvasutak vonalával pár-
