Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.
Irományszámok - 1892-678
DCLXXVIII. SZÁM. 11 erejéig pedig 5°/o-os osztalékra jogositó elsőbbségi részvények kibocsátása utján szándékozik biztosítani. Az 1888 : IV. t.-cz. 4. §-a alapján a postának az engedély egész tartama alatt ingyen leendő szállitása s egyéb rendeletileg később megállapítandó feltételek teljesítése fejében nyújtandó postahozzájárulás a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított 50 egymást követő éven át fizetendő 3.400, azaz: Háromezernégyszáz forintnyi évjáradékban,— a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adomány terhére az 1888 : IV. t.-cz. 7. §-a alapján nyújtandó külön állami segély pedig 1895. évtől kezdve ugyancsak ötven egymást követő éven át fizetendő 15.800, szóval: tizenötezer nyolczszáz forintban állapíttatnék meg, oly feltétel alatt mindazonáltal, hogy a postahozzájárulásnak 5°/o-os kamat s törlesztés alapul vétele mellett számított 68.000 forintnyi, valamint az államsegélynek 316.000 frtnyi tőkeértéke fejében összesen 384.000 írt névértékű törzsrészvények lesznek az állam tulajdonába átadandók. Az ily módon kilátásba helyezett állami segély, a tényleges építési s üzletberendezési tőkének 9-87°/oát, a postai hozzájárulás pedig 2*i8°/o-át képezvén, — ezen együtt 12°/o-ot képező hozzájárulás az 1888 : IV. t.-czikkben megállapított 10 - 10°/o-nyi, azaz együtt 20°/o-nyi maximális segélyezés mérvén alul marad. Egyébiránt az állami hozzájárulásoknak a fentebbi összegekben történt megállapítása indokolva van az által, hogy ezen vasút létesítése nemcsak állami, nevezetesen : politikai s kulturális szempontokból, hanem, a mint előterjesztésem bevezetésében is említeni szerencsém volt, közforgalmi szempontból is kívánatos, a mennyiben a m. kir. államvasutak túlterhelt forgalmú fülek—zólyomi vonalát jelentékenyen mentesíteni, s a gömöri iparvasutak feled—tiszolczi vonalának forgalmát lényegesen emelni fogja. Kiváló fontossággal bír továbbá ezen vasút létesítése a pénzügyi kincstár érdekeinek szempontjából is, a mennyiben a vasút kiépítése esetén, a pénzügyi tárcza kezelésében álló zólyombrézói m. kir. vasgyár, a zólyombrézói vasgyári hivatal számítása szerint a szállítási költségekben mintegy 19.000 frtnyi évi megtakarítást érhet el; —mihez képest a pénzügyi tárcza az 1880 : XXXI. törvényczikk 7. §-a alapján a vasútnak a szállítási költségekben mutatkozó megtakarításnak 472% mellett 30 évre számított s kikerekített ellenértékével, azaz : 300.000 írttal leendő segélyezését vette kilátásba, — mely összeg megfelelő törzsrészvények átadása ellenében 1895-től kezdve három egymást követő éven át lenne a vasút engedélyesének vagy jogutódjának kifizetendő. Ezen hozzájárulásnak további feltételét képezi egyúttal az is, hogy engedélyes a zólyombrézói kincstári gyárnak a nyers vassalak, vasárú stb. szállítmányokra nézve a saját vonalára eső díjrészletek terhére kedvezményes díjtételeket bocsát rendelkezésre s e díjtételek revisiójának jogát az esetre, ha a zólyombrézói m. kir. vasgyári hivatal s a hozzá tartozó telepek részére a helyi érdekű vasút által szállított árúk mennyisége az 5.000 kocsirakományt eléri, a m. kir. pénzügyi kormányzatra ruházza. Az erdőkincstár részéről a pálya mentén levő nagy kiterjedésű állami erdők érdekeltségére való tekintettel, az 1880 : XXXI. törvényczikk 7. §-a alapján, 180.000 frt hozzájárulás helyeztetnék kilátásba. A törzsrészvénytőkének a fenti állami hozzájárulások által nem fedezett része, a helyi érdekeltség hozzájárulásai utján van biztosítva. A vasút üzletkezelését engedélyt kérő a szabvány-szerződés alapján a m. kir. államvasutakra ruházná át. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételekkel. Van szerencsém egyúttal tisztelettel bejelenteni, hogy miután az előterjesztett törvényjavaslatnak törvényerőre való emelkedése s ennek alapján az engedélyokirat és végleges építési enge;! ^A4>> • JívA
