Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.

Irományszámok - 1892-706

DCCVI. SZÁM. 151 dések, a VII. fejezetnek a díjak befizetésére vonatkozó 44. §. 8., 9. és 10. bekezdése és a 46—48. §-ai, nemkülönben a VIII. fejezetnek a bitorlásokról és azoknak büntetéséről szóló intézkedései, végre a IX. fejezetnek a titkos leirásokra vonatkozó rendelkezése. A külföldhöz való viszony tekintetében a törvényjavaslatban legelső vonalban az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szövetség az 1893. évi XLI. t.-czikk által módosított XVI. czikkére, valamint a vám- és kereskedelmi szövetségnek a Bosznia és Herczegovinára való kiterjesztéséről szóló 1879, évi LII. t.-czikk 9. §-ára hivatkozik. A külállamokkal kötött, szerződések közül csak kettő áll fenn jelenleg, mely a szabadalmakra vonatkozólag részletesebb rendelkezéseket tartalmaz, nevezetesen : a német birodalommal a szabadalmi, mustra- és védjegyoltalom tárgyában 1891. évi deczember hó 6-án kötött egyezmény (1892 : IV. t.-czikk) és a Szerbiával 1893.. évi augusztus 19-én kötött kereskedelmi szerződés XIV. czikke (1893. évi XX. t.-czikk.). A többi államokkal fennálló szerződésekben a szabadalmak vagy csak röviden említtetnek, vagy általános kölcsönösségi záradékok foglaltatnak, mi azonban a szabadalmaknak idegen állam alattvalójának leendő kiadását nem zavarja, minthogy a jelen törvényjavaslat szerint szabadalmak külföldieknek is megadatnak, azoa egyedüli megszorítással, hogy a velünk szemben a kölcsönösséget nem követő államok irányában megtorlási intézkedések tehetők. Az, hogy a törvény életbeléptetési határidejének megállapítása a kereskedelemügyi ministerre van bizva, indokolását abban találja, hogy az új törvény életbeléptetését okvetlenül az új szabadalmi hivatal szervezésének meg kell előznie, mire nézve, valamint számos szervezési szabályrendeletek, utasítások stb. kiadására, határidőnek előre való megállapítása nehézségekbe ütköznék. Mindezek után megjegyezvén, hogy a jelen törvényjavaslatot az összes kereskedelmi és iparkamarák, valamint a m. kir. József-műegyetem, a budapesti ügyvédi kamara és több szakegylet kiküldötteiből és számos szakértőből álló szakértekezíet által tárgyaltattam, van szerencsém ezen javaslatot a t. képviselőháznak elfogadás végett ajánlani. Budapesten, 1894. évi november hó 19-én. Lulcács Béla s. Jc.

y kereskedelemügyi m. Mr. minister. *