Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.

Irományszámok - 1892-706

DCCVI. SZÁM. 137 Áz államkormány ily keresetet maga nem indíthat, másnak a keresetéhez azonban csatlakozhatik, mely esetben a szabadalom általános megsemmisítése mondatik ki. Ugyanez áll Oroszországban is, csakhogy ott a szabadalom általános megsemmisítése előbb ki nem mondható, mig a magánfeleknek keresetére kétszer érvénytelennek ki nem mondatott volna. Németországban a szabadalom visszavonása vagy megsemmisítése csak indítványra történik. Ezen kereset annyiban meg van szorítva, hogy újdonság vagy szabadalmazhatóság hiánya miatt a kereset a szabadalom megadásának közzétételére következő öt év lejárta után már el nem fogadtatik. A külföldön lakó indítványozó az eljárás költségeinek fedezésére óvadék letételére kötelezhető. A beadott indítvány a szabadalom tulajdonosának egy hó alatt adandó nyilatkozat végett kiadatik. Ha ezen nyilatkozat elmarad, a szabadalmi hivatal az indítványozó által előadott minden állítást valónak tartva, határoz. Ha ellenben a szabadalom tulajdonosa nyilatkozik, a felek beidézése és meghallgatása után a szabadalmi hivatal határoz, mely alkalommal a költségek megítélése iránt is dönt. A bíróságok kötelesek a szabadalmi hivatalt eljárásában támogatni. A szabadalmi hivatal (semmiségi osztály) határozata hat hét alatt a birodalmi törvényszékhez (Reichsgericht) felebbezhető. Svájczban a semmiséget bárki kérheti, ki e tekintetben jogi érdeket igazolhat. Erdekeit félnek mindenesetre az tekintendő, ki szabadalmi bitorlás miatt üldöztetett. A semmiségi kereset a rendes biróság hatásköréhez tartozik. A jelenleg nálunk érvényben álló szabályok szerint a semmiségi kereset a kereskedelemügyi ministerhez intézendő. Az eljárás a polgári rendtartás szerint folyik ; az iratváltások befejezése után az esetleg hivatkozott tanuk az illetékes hatóság útján hallgattatnak ki és a mennyiben szakkérdések vitásak, a József-műegyetem véleménye bekéretik, melynek beérkezte után a kereskedelemügyi ministerium kebelében szervezett tanács, melyben szakértők is részt vesznek, tárgyalja a pert és javaslatait a minister elé terjeszti, ki ezen ügyben véglegesen határoz. VI. FEJEZET. A szabadalmi lajstrom, a szabadalmi levéltár és a szabadalmi közlöny. A 41—44. §.-hoz. A törvényjavaslat a szabadalmakra nézve a lehető legnagyobb nyilvánosságot tartja szem előtt. Az eddig a feltalálónak kívánságára engedélyezett titoktartásnak a fennebb elősorolt okokból többé nincsen helye. Ezen rendelkezést a közérdek is indokolja, mert a technika haladása csak úgy mozdítható elő, ha minden technikai javitás haladéktalanul köztudomásra jut és ez által további találmányok előidézésére felhasználható. E nyilvánosság elve kifejezését találja; 1. a szabadalmi lajstrom vezetésében; 2. annak és az összes leírások, rajzok, minták szabad, korlátlan és mindenkinek megengedett megtekintésében és végre FŐRENDI IROMÁNYOK. XV. 1892 — 97. 18