Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.

Irományszámok - 1892-706

130 DCCVI. SZÁM. Nem vonatkozik ezen eljárás a bitorlási ügyekre, melyekben részint a büntető biróságok a bíínfenyitő eljárás szabályai, részint a polgári biróságok a polgári perrendtartás szerint járnak el. A 29—32. §§-hoz. A törvényjavaslat ezen négy szakasza a találmány bejelentésének alakiságait szabályozza. Hogy a bejelentés Írásban nyújtandó be, vagy beküldendő, azt jelenti, hogy semmiféle bejelentés szóval elő nem adható, vagy jegyzőkönyvbe nem vehető. Ez nevezetesen azért szük­séges, mert a bejelentés elsőbbsége az iktatóba való beérkezés és ezen hivatal folyó száma által határoztatik meg. Kívánatos, bogy a feltaláló egyenesen vagy posta utján közvetlenül érintkezzék a szaba­dalmi hivatallal a törvényhatóságok vagy más közegek közbenjárása nélkül, minthogy az ilyen közvetített külön kezelés zavarólag hathatna az elsőbbség megállapítására. Eddig a szabadalmi kérvény bármely közigazgatási hatóságnál lévén benyújtható, a benyújtási órát és perczet kellett reájegyezni. Jövőben a szabadalmi hivatal iktató száma leend az elsőbbségre ugy határozó, mint a telekkönyvnél. A bejelentés tartalmát illetőleg a legfontosabb a találmány czíme, melyre nézve a tör­vényjavaslat annak egyszerűségét külön hangsúlyozza, mert általában nem helyeselhető, hogy már magában a czímben foglaltassék a találmány leirása, vagy külön előnyei, vagy külön a tárgygyal kapcsolatban nem álló, vagy reklamszerü elnevezése. A bejelentés mellékletei közül legfontosabb a leirás, mert ezen alapszik a szabadalom oltalma. Ezen leirás szerint Ítéltetik meg az újdonság és annak alapján mondatik ki az esetle­ges bitorlás tényálladéka. A leirás tartalma legnagyobb szigorral vizsgálandó azon irányban, hogy az oly világos legyen, hogy a szakértő ez alapon a találmányt értékesithesse a nélkül, hogy saját képességé­ből vagy szellemi tevékenységéből valamit hozzátenni vagy elhagyni kénytelen volna, mert a találmány nemcsak azért jelentetik be, hogy a feltaláló oltalomban részesüljön, hanem azért is, hogy az ipar lejlesztessék, a közjó előmozdittassék és a szabadalom lejártával vagy visszavoná­sával maga a találmány köztulajdonná váljék. A leíráshoz tartozó rajzok arra valók, hogy a szabadalom megadása után közzététesse­nek, mi czélból rendeleti utón keilend annak szerkesztési módját és alakját azon okból körülírni, hogy ezen rajzok megfelelőleg nagyobb költség nélkül sokszorosíthatók legyenek. A bejelentés és mellékleteinek mily nyelven való beadására nézve a törvényjavaslat nem intézkedik és azt a kereskedelemügyi minister rendeletére bizza, mert noha az ily iratok rende­sen az állam hivatalos nyelvén szerkesztendők, bizonyos tekintetben, nevezetesen a Horvát­Szlavonországokban és Fiúméban lakó feltalálókra nézve kivételeket keilend megállapítani. E helyen megoldandó azon kérdés is, vájjon az egyszer bemutatott leirás utóbb kiegé­szíthető, vagy módositható-e ? A rideg felfogás szerint a szabadalom úgy volna kiadandó, a mint a találmány bejelente­tett. Ujabb módosítások, javítások, vagy kiegészítések ujabb bejelentésre utasíthatók. Figyelembe kell azonban venni, hogy sokszor fordul elő annak szüksége, hogy a töké­letlen bejelentés és vele együtt a leirás kijavittassék vagy kiegészíttessék. Ezt a törvényjavaslat mindaddig megengedi, mig a bejelentés közzé nem tétetett, mert ezen időtől fogva az csak ujabb közzététel utján volna eszközölhető. A mennyiben a pótlás a találmány lényegét érinti és ez által az eredeti elsőbbség is vál­tozást szenvedne, ez iránt külön határozat hozandó. A törvényjavaslat nem intézkedik titokban tartandó találmányokról és titkos leírásokról.

Next

/
Thumbnails
Contents