Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.

Irományszámok - 1892-706

DCCVÏ. SZÁM. 117 Magától értetik, hogy azon esetre, midőn a szabadalom társtulajdonosai a fennebbi tekintetben megegyezni nem tudnak, a polgári magánjognak a közös tulajdonra vonatkozó elvei alkalmazandók és ily vitás kérdések fölött a rendes biró itél. A 12. §-hoz. Azon vezérelvből, hogy a szabadalom a valóságos feltalálót illeti és tőle csak bejelentés kívántatik, következik, hogy annak joga is oltalmazandó, ki a találmányt annak másrészről történt bejelentése előtt már gyakorlatba vette, vagy legalább a gyakorlatba-vételre szükséges előkészületeket már megtette. Azért mondja ki a törvényjavaslat, hogy olyanokkal szemben a szabadalom hatálya ki nem terjed. Ezen kivétel többnyire titkos gyakorlatba-vétel esetén fog alkalmaztatni, mert ha a gyakorlatba-vétel nyilvános volt, a szabadalom maga újdonság hiánya miatt meg lesz támadható és ez alapon megsemmisítendő. De az utóbbi esetben is az, a ki a találmányt előbb gyakorolta, megelégedhetik azzal, hogy a törvény csak személyes jogát védi és annak fentartását elismeri, a szabadalmat magát pedig érintetlenül hagyja. Ily régibb jogosult ennélfogva a szabadalom tulajdonosának nem tekintetik és használati engedélyeket nem adhat, jogositványát csak saját vagy másnak műhelyében saját maga számára, bár az eddiginél nagyobb terjedelemben, használhatja. Ezen kedvezmény az örökösökre is átmegy, sőt másokra is átruházható, de mindig csak az illető üzlettel együtt. A jelen szakaszban lefektetett elv eddig csak a német birodalmi törvényben talált kifejezésre, a többi törvényhozások ily esetben, midőn a találmány előbb más által nyilvánosan gyakoroltatott, megsemmisítési okot találnak. Titkos gyakorlatba-vétel esetén az illető a bejelentési elv szerint azon jogot is elvesztette, hogy az általa előbb kezdett gyakorlatba-vételt utóbb még folytathassa. Csak az amerikai Egy.-Allamokban áll fenn azon rendelkezés, hogy az, ki a találmány tárgyát a feltalálótól a szabadalom -megadása előtt vette, vagy annak beleegyezésével használta vagy elárusította, a szabadalmazás után is a használatra jogosítva marad. A 13. §-h«z. Ezen szakasz a nemzetközi forgalomnak fontos feladatával meg nem egyeztethető zaklatásoktól! megóvását kivánja biztosítani. Vonatkozik pedig ezen intézkedés főleg hajókra, mozdonyokra és vasúti jármüvekre, valamint oly czikkekre, melyek a szabadraktárakba átvitel vagy isméti kivitel czéljából érkeznek. Magyar hajók és vasúti járművek a szabadalmi szabályok alól kivéve nincsenek, bár útjukat külföldre is kiterjesztik, mert nem lehet e szakasznak feladata a belföldi iparnak ezen fontos ágaitól a törvény oltalmát megvonni. A fennebbi kivétel csak a legújabb német törvényben jutott érvényre. A 14. §-hoz. Nem lehetne ezélszeríí, ha az állam, mint némelykor hangsúlyoztatott, közérdekből fontos találmányokat általában nem szabadalmazna, mert akkor vagy a kutató észnek minden jutalmazása ki volna zárva és a találmányok elmaradnának, vagy — a mi még rosszabb volna --