Főrendiházi irományok, 1892. XIV. kötet • 618-676. sz.
Irományszámok - 1892-631
DCXXXI. SZÁM • 27 latos ármentesitésére vonatkozólag elkészitett tervezetek, melyek szerint az ármentesítés, beleértve a kezelési és felügyeleti költségeket is, 1,117.000 frtra irányoztaük elő, szintén felterjesztvén, azok műszakilag helyeseknek találtattak. Az érdekeltség által végrehajtandó munkálatok a mellékelt helyzetrajzon vörös színnel vannak kitüntetve. Az előirányzott költségekből a 39.366*755 katastralis holdnyi árterületre — figyelembe véve a Rába-szabályozó társulattól várható méltányos hozzájárulást és a munkálatok egy részének, mely a torkolat rendezésével szorosabb kapcsolatban áll, szintén az állam terhére való elvállalását, — mintegy 7—800.000 frt, vagyis holdankint mintegy 18—20 frt esik. A tett számitások után felhívtam Győr vármegye főispánját, hogy a jelzett tervezeteket 30 napi közszemlére tétesse ki és ennek megtörténte után az érdekelteket társulattá alakulás czéljából közgyűlésre hivja össze. Nevezett vármegye főispánja ezen rendeletemnek megfelelvén, a folyó évi május 14-én megtartott érdekeltségi közgyűlésről szóló és hozzám felterjesztett jegyzőkönyv szerint az érdekeltek a tervek ellen kifogást nem emeltek ugyan, azonban a költségekre való tekintettel, melyeket az érdekeltek vagyoni viszonyaikhoz és az elérendő haszonhoz mérve aránytalanul terheseknek jelentettek ki, a társulattá való alakulás ellen nyilatkoztak. Hogy ezen kifogás mennyire alaptalan, kitűnik azon körülményből, hogy az eredetileg készitett tervek szerint, melyeknek méretei azonban elégteleneknek találtattak, az ármentesítés 600.000 írttal többe került volna. Ámbár a Szigetköz árvédelmére nézve az állam nincs közvetlenül érdekelve, mivel eltekintve attól, hogy a vizjogi törvény értelmében az ármentesítés az illető érdekeltek feladatát képezi, a felső Duna szabályozását ettől teljesen függetlenül lehetne eszközöltetni és igy a kis Dunaág felső torkának czélbavett rendezését is: mégis a Szigetköznek s egyszersmind a kis Duna jobbparti vidékének árvédelme ugy általános közgazdasági, mint az illető vidék saját mezőgazdasági érdekének fejlődése szempontjából mielőbb megoldandó, mert a felső Duna szabályozása következtében a régi nagy jégtorlódások meg fognak ugyan szűnni, de az egymagában a magas vizek kiöntései ellen nem biztosíthat. Minthogy pedig a Szigetköz jobbról és balról részint a már foganatosított, részint pedig a még foganatban levő árvédelmi munkálatok következtében egymagában maradna védelem nélkül, természetesen helyzete még súlyosabbá válnék, ha a kellő intézkedések, illetve az árvédelem czéljából szükséges munkálatok nem foganatosíttatnak. Részemről tekintettel egyrészt a fentebb jelzett körülményre, másrészt pedig arra, hogy a jelenlegi állapot mellett — a mint az a legutóbbi árvíz alkalmával is kitűnt — eredményes árvédelemre, ugy az Összműködés hiánya, mint a védművek elégtelen volta miatt számítani nem lehet, a Győr-Moson vármegyei szigetközi érdekeliségnek társulattá szervezkedését okvetetlenül szükségesnek tartván, elhatároztam, az érdeltséget egyöntetű árvédelem szempótjából az 1885. évi XXIIL t.-cz. 82. §-a alapján hivatalból társulattá alakítani és a társulati igazgatást mindaddig hivatalból intéztetni, mig a társulat önkormányzati jogának gyakorlására alkalmasnak és készségesnek fog mutatkozni. Midőn pedig ezen elhatározásomról az érdekelt vármegyék közönségét értesítettem, egyúttal a hivatalból alakított Győr-Moson vármegyei szigetközi ármentesitő társulat ügyeinek vezetésére az 1885. évi XXIIL t.-cz. 124. §-a alapján gr. Laszberg Rezső, Győr vármegye főispánját két évi időtartamra ministeri biztosnak kineveztem, feladatává tevén, hogy a társulati igazgatást szervezze és a társulat ügyeinek vezetését a törvény értelmében intézze. Továbbá intézkedtem az iránt, hogy az ugyanezen törvényszakaszban említett véleményező bizottság megalakittassék, megjegyezvén, hogy ezen bizottság ügyrendjét már jóváhagytam, a kinevezendő tagokra nézve pedig a ministeri biztos javaslatát várom. 4*
