Főrendiházi irományok, 1892. XIV. kötet • 618-676. sz.
Irományszámok - 1892-676
DCLXXV1. SZÁM. 301 gyártás több-kiadást okozott, továbbá, hogy 1894. évben három új gyár létesíttetett s mind a három gyár működvén, annak berendezése is tetemes összegbe került ; végre, hogy az óbudai dohánygyár villanyvilágítás berendezésére is nagyobb összeg fordíttatott, valamint azon körülmény is, hogy az »Utazási költség« rovaton a tisztviselők áthelyezései folytán hiteltúllépés állott elö, ugyanitt az »Épületfentartási költségek«-nél a túlkiadást a temesvári és a budapest-erzsébetvárosi dohánygyáraknál előre nem látott s rögtöni foganatosítást igénylő beruházások idézték elő. E tétel túlkiadásait emeli a »Betegápolási költségekénél jelentkező túllépés is, mely onnan ered, hogy a költségelőirányzat készítése alkalmával az 1891. évi XIV. t.-cz. életbeléptetésének időpontja még nem lévén ismeretes, a fizetendő járulék pontosan megállapítható nem volt. A lottójövedéknél (XVI. fejezet, 21. czím) a túlkiadás a »Kifizetett nyeremények« és a »Beszedési százalékok« rovatán merült fel. Az előbbi rovaton a túlkiadás onnan ered, hogy az 1894. év folyamán igen sok nyeremény éretett el, illetőleg a szerencse a játszó feleknek kedvezett. A mi pedig az utóbb emiitett rovaton mutatkozó túlkiadást illeti, az a játékbetétek emelkedésének természetes folyománya. A XVI. fejezet, 29. »Pénzverés és fémbeváltás« czímén mutatkozó túllépés onnan ered, hogy az osztrák-magyar bank által átveretés végett beszolgáltatott aranynak 6,640.934 forint 00-5 krt tevő értéke, a pénzverő hivatal rendes kezelésében számoltatott el; továbbá, hogy a kincstári bánya- és kohóművek fémbeváltása 810.221 frt 21 krral, a magánbányák és kohóké pedig 404.411 frt 86'5 krral haladta meg az előirányzatot. Ezek szerint a szóban lévő hiteltúllépés átfutónak tekinthető, miután a »Kivert aranypénz« és a »Színarany és ezüst eladása« rovatokon befolyt összeg, a felmerült költségtöbbletnek megfelelőleg szaporodott, a nagyobb kiadás tehát a nagyobb bevételben találja fedezetét. Átmeneti kiadások« »Az állami javaknál, a hérMtralékok leszámolásának keresztühezetésére a tdepitvényes ügyek lebonyolítása és az állami javak eladásának dőkészitésére szükséges tervek és helyszíni szemlék köítségei«-nél (V. fejezet, 2. czím) a túlkiadás általában a telepes váltságárak egyéaenkénti leszámolására igényelt költségeknek tulajdonítandó. A temesvári jószágigazgatósági kerületben lévő nagyszámú telepkőzség tartozásának pontos és mielőbbi megállapítása a kincstárnak oly érdekét képezi, hogy ezzel szemben el kellett tekinteni attól, hogy a leszámoló bizottság napi és uti költségei az előirányzott hitelt már túlhaladják, mert úgy a bizottság létszámának leszállítása, valamint a leszámolási munkálatok elhalasztása, a már elért sikert is koczkáztatta volna. Az ugyanezen fejezet 4. czíme: »Az 1883. évi XLI. t.-cz. alapján felvett jdzákg-kőksőn kamat- és tőketörlesztésé «-nél a túllépést az a körülmény okozta, hogy a »majlátfahai 263.600 frtos« záloglevél-kölcsön jelzálogául lekötött ingatlanoknál eladás folytán, illetőleg az eladott részeknek a vevő részéről történt teljes kifizetése folytán tehermentesítés szüksége állott elő, minek következtében a kölcsönből rendkívüli tőke-visszafizetést kellett teljesiteni, a minek előirányzott fedezete nem volt. Ugyanily körülmény idézte elő a túllépést »Az állami javak eladásának dőmozditása czébjából fdvett záloglevél-kőlcsmök«-nél is, minthogy az ö»egfalui 300.000 frtos kölcsönből szintén rendkívüli tőke-visszafizetés szüksége merült fel. Egyébiránt a hitel-túlhal adást képező összegek az államvagyonra nézve csakis előnyös feiadásoknak tekinthetők, mert azcfekal szemben a kincsíár töketartozása megfelelően apadt és ezen összegek járulékai sem terhelik többé, Az ugyanezen fejezet 6., »A Bála és mdlékfolyóina\ szabályozása« czínaénél mutatkozó túlkiadásra nézve előadja a minister, hogy a jelzett czélra felvett kölcsön töri esetésére abban
