Főrendiházi irományok, 1892. XIV. kötet • 618-676. sz.
Irományszámok - 1892-620
DCXX. SZÁM. r 1 A 24. §. a) pontja, melybe értelemzavaró sajtóhiba csúszott be, ekkép javítandó ki: »o> köteles a kilépés idejét követő harmadik naptári év végéig esedékes rendes egyházi járulékokat annak az egyháznak szolgáltatni, melyből kilépett, a kilépés idejét követő harmadik évre azonban nagyobb járulékkal nem terhelhető, mint a mennyit a kilépés évében tartozott fizetni;« Ugyanezen § utolsóelőtti bekezdését az egyesült bizottság — tekintettel hazat viszonyainkra, melyek közt a kérdéses egyházi, vagy iskolai járulékok mérséklése, illetőleg megállapítása a községi képviselőtestületekre alig volna megnyugvással bizható — ekkép véli módositandónak : »Az e §. h) és c) pontjaiban megjelölt járulékok, ha a kilépettnek vagyoni viszonya változik, aránylagosan mérsékelhetők. Ugy e mérséklés, mint a járulékok összegének vagy azok értékének megállapítása kis- és nagyközségekben a szolgabírónak, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal biró városokban pedig a városi tanácsnak feladata. A 24. §. után folytatólag ajánlja a bizottság felvétetni a felekezet nélküli szülők gyermekeinek vallására és vallásos nevelésére vonatkozó, »a gyermek vallásáról« szóló törvényjavaslatból kihagyottakkal megegyező rendelkezéseket. E czélra szolgáljon a következő öt új szakasz; 25. §. A gyermekek, kiknek akár mind a két, akár csak az egyik szülője a bevett, vagy a törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozik, valamely bevett, vagy törvényesen elismert vallást követnek és abban nevelendők. Ehhez képest az 1894: . . . t.-czikk rendelkezései az ilyen gyermekek vallására nézve a következő 26—29. §-okban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. 26. §. A házasulok az 1894: . . . t.-czikk 1. §-a értelmében megegyezhetnek abban, hogy gyermekeik valamennyien az általuk megjelölt bármely bevett vagy törvényesén elismert vallást kövessék, illetőleg abban neveltessenek. Ilyen megegyezés hiányában a bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozó szülő jogositva van megállapítani, hogy a nemebeli gyermekei a bevett vagy törvényesen elismert vallások melyikében nevelendők. Ha az illető szülő nem határoz, a másik szülő azonban valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfekezetekhez tartozik, akkor az összes gyermekek ezen utóbbi szülő vallását követik, illetve abban neveltetnek. Ha egyik szülő sem tartozik valamely bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez, a szülő helyett, ki a saját nemebeli gyermekek vallása felöl nem határoz, a gyámhatóság határoz a rokonok meghallgatásával. Az, hogy a gyermekek a jelen §. 2., 3. és 4-ik bekezdésében körülirt esetekben, mely vallásban neveltessenek, legkésőbb azok tanköteles korának elértéig állapítandó meg. 27. §. Az oly házasság, melyben akár mind a két, akár csak az egyik fél a bevett, vagy törvényesen elismert vallások egyikéhez sem tartozik, különböző vallású felek közti házasságnak tekintetik. Az ily felek közt előző §. 1. bekezdésében említett megegyezéstől, illetőleg a 2. és 4. bekezdés szerint létrejött megállapítástól, valamint a 3. bekezdés szabályától eltérésnek később csak akkor van helye, ha az egyik, vagy mindkét házasfélnek valamely bevett vagy