Főrendiházi irományok, 1892. XIV. kötet • 618-676. sz.
Irományszámok - 1892-649
98 DCXLIX. SZÁM. 2-ik. melléklet a 649. számú irományhoz. Indokolás, „a szőlődézsmaváltsági tartozások lerovására nézve adandó ujabb állami kedvezményekről" szóló törvényjavaslathoz. Az 1883. évi XI. és 1891. évi I. törvényczikkek szőlődézsmaváltság-tartozásokkal terhelt szőlőterületeknek e tartozások leírása tekintetében a következő kedvezményeket biztosítják: 1. Az 1883. évi XI. törvényczikk 3. §-ának a) pontja értelmében oly szőlők után, melyek elemi károk következtében annyira elpusztultak, hogy azok jövedelméből a váltság-tartozás nem fedezhető, az 1882. év végével fennállott hátralék leírandó. 2. Az 1891. évi I. törvényczikk 6. §-a értelmében a szőlődézsmaváltsági tartozásból leírandó : a) az elpusztult, parlagon heverő s más mivelési ág szerint nem használható szőlőterületek után a tartozás egész összege ; b) a phylloxera vastatrix által részben megkárosult szőlők ufcáa a kár mérvéhez képest megállapított adóleirásnak megfelelő aránylagos rész; c) a teljesen elpusztult, de más mivelési ág alá kerülő szőlők eddigi kataszteri tiszta jövedelme és az új mivelési ág szerint megállapított kataszteri jövedelem között mutatkozó különbözetnek megfelelő aránylagos összeg; d) a phylloxera vastatrix rovar pusztítása következtében kiirtott és szb'lővesszővel 1893. év végéig beültetett szőlők után a tartozásnak a beültetést követő évekre eső teljes Összege. A mint az ide mellékelt, a most idézett törvényes intézkedések alapján foganatosított leírásokat kitüntető kimutatásból kitetszik, a szőlodézsmaváltság ezimén fennálló tartozás még mindig 12,042.604 forintra rug. A tapasztalás ugyanis azt mutatta, hogy a fent felsorolt kedvezmények a szőlőbirtokos közönséget ért s különösen a phylloxera vastatrix rovar és a peronospora vitieola penészgomba által okozott nagymérvű károsodással arányban nem állanak és e kedvezmények mtgadása esetén is a szőlőbirtokra igen gyakran még mindig oly súlyos teher nehezedik, a mely teher a sző'őbirtok jövedelmében fedezetet nem talál. Az 1883. évi XI. törvényczikk a) pontjaaz elpusztult szőlőknél csak az 1882. év végéig felszaporodott hátralék törlését rendeli el, az 1891. évii. törvényczikk pedig a felszaporodott hátralék leírását csak abban az esetben engedi meg, ha a szőlőbirtok teljesen elpusztult s az más mivelési ágban egyáltalán nem használható, e szerint tehát, ha a birtokos közönség a törvényben felsorolt többi kedvezményt igénybe veszi is, ez által ugyan eléri azt,* hogy szőlődézsmaváltság-tartozásának folyó évi járulékai részben vagy egészben elengedtetnek, avagy mivelési ág-változás esetében a változást követő évtől kezdve esedékes évjárulékok a tiszta jövedelem arányában leszállittatnak, ámde a kérdéses szőlőbirtokot terhelni fogja a múltból felszaporodott váltsághátralék a nélkül, hogy e tartozás az ingatlan jövedelméből fedezetet nyerhetne. Szükségesnek tartom ennélfogva az 1883. évi XI. törvényczikk 3. §. a) pontjának és az 1891. évi I. törvényczikk 6. §. d) pontjának módosítása mellett a jelen törvényjavaslatba oly
