Főrendiházi irományok, 1892. XIII. kötet • 613-617. sz.
Irományszámok - 1892-613
88 DCXIÏI. SZÁM. 1893. évi költségvetéséhez 80—82. lap) kifejtetett, hogy az átmeneti kiadások IV. fejezet 11. czímén előirányzott Összeg azt az összeget jelenti, a melylyel a valutarendezési czélokra tervbe vett pénzverésből eredő és az átmeneti bevételek I. fejezetének 3. ezíme alatt előirányzott bevétel az átmeneti kiadások IV. fejezetének 10. czíme alatt előirányzott fémbeszerzési kiadásokat meghaladja és a mely összeg a pénzverés és fémbeváltás rendes kezelésénél várható hiánynak és a Körmöczbányán felállítandó íőkémlőhivatal elhelyezésére szükséges épület vételárának levonása után, ismét valutarendezési czélokra van rendelve. A mint az az átmeneti kiadások IV. fejezete 10. czíménél jelentkező látszólagos tűikiadás felvilágosításánál kifejtetett, a féoibeszerzésre fordított kiadások egyfelől, a valutarendezési czélokra folyt pénzverés másfelől, az utóbbinál a termesztmények leltári értékét is figye lembe véve, 6,077.745 frt ßl 1 ^ kr. felesleget eredményezett, minek folytán a pénzverés és fém beváltás rendes kezelése a lefolyt tárgyévben hiányt nem mutatván, csak a körmöczi fŐkémlőhivatal épülete 14.625 frt 25 krt kitevő vételárának levonása után 6,063.120 frt 3672 krt tesz ki az az összeg, a mely az átmeneti kiadások IV. fejezete 11. czímén előirányzott kiadások fedezésére rendelkezésre jutott. — Ebből az összegből az ezt a költségvetési czímet terhelő 200.541 forint 66 kr. a tényleg felmerült kiadások fedezetére fordíttatván, a pótkezelési negyed végéig fel nem használt 5,862.578 frt 70^2 kr. a vaíutarendezési művelet folytatólagos keresztülvitelénél előreláthatólag felmerülendő kiadások fedezetére a pótkezelési negyed végével kiutalványoztatott. A túlkiadás tehát ezen a czímén is csak látszólagos. Midőn a pénzügyi tárcza 1893. évi költségvetésében az átmeneti kiadások 11. czíme alatt a pótkezelési negyed végével mutatkozó, tényleg fel nem használt hitel további felhasználásának érdekében az emiitett módon intézkedtem, kiindultam : először abból, a törvényhozás által az 1893. évi állami költségvetés elfogadása által jóváhagyott felfogásból, hogy az emiitett czímén engedélyezett hitel azt a többletet képezi, a melylyel a kivert pénzek értéke, a veretes czéljaira megszerzett fémek értékét meghaladja s hogy következéskép ez a hitele két tényező évközi változása folytán szintén váitozhatik ; másodszor abból, hogy a valutarendezés egy, habár több évre oszló, egységes műveletet képez, a melynek során a dolog természetéhez képest oly kiadások is eszközlendők, a melyek, habár az illető tárgyévben gyökeredznek is, véglegesen az illető számadási évben el nem számolhatók, így pl. azok az aranyösszegek, a melyek már 1893. évben biztosítva voltak, egy részökben csak 1894. év folyamán szállíttattak be. Kiindultam végül abból, hogy ha nem ezt az eljárást követem, megtörténik az, hogy a fel nem használt hitel, mint az 1893. év megtakarítása számoltatik el, a valutarendezés további folyamán pedig tfilkiadások, vagy előirányzat nélküli kiadások merülnek fel, a melyek, eltekintve attól, hogy esetről-esetre külön indokolásokat igényelnének, az egységes művelet költségeinek áttekinthető voltát teszik semmivé. Mindezen okokból czélszerűnek vélem a fonnebbi. intézkedések megtételét, a melyek által a törvényhozás által valutarendezési czélokra engedélyezett ez az 1893-ik^évi hitel számadásszerűén mintegy külön alapként kezeltetnék s további felhasználhatása biztosíttatnék. Az előirányzat nélküli kiadások 12. czíménél a szőlnok csongrádi ármentesitő társulat tartozása törlesztésére utalványozott Összeg az 1884. évi XIV. t.-cz. értelmében tétetett folyóvá. Az állami javak eladásánál mutatkozó 11.771 frt 50 kr. kiadásból tulajdonkép csak 169 forint 16 kr. képez fedezetlen kiadást, mely a pesti hazai első takarékpénztár-egyesületnél eszámitolt vételárak időközi kamatainak kiegyenlítéséből keletkezett; ellenben a további 11.602 frt 34 kr. oly összegek visszatérítéséből áll, melyek a korábbi években illetéktelenül számoltattak el ezen a czímén a kincstár javára,- jelesül oly bánatpénzek, melyeknek letevőivel
