Főrendiházi irományok, 1892. XII. kötet • 516-612. sz.
Irományszámok - 1892-556
DL VI. SZÁM. 89 A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő'fenékeséssel bírjanak. , Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. • A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 m. széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátitási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszín l*o méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak ugy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz színe között Os—l-o m. nyilt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság l*o m.-nél kisebb nem lehet. A Ferencz-csatornán át építendő hidnál pedig a hordszerkezet alsó élének a Ferencz-csatorna rendes vizszíne felett legalább 60 méternek kell lennie. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelitik, e partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vizfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalán nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 méter hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyilásü hidak vagy átereszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs feltöltés, egészen iából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek O15 méter vastag kőalappal és O15 méter vastag kavicsolással létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes őrháznál legalább 1.000 m 2-nyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához egy harmadrészben kavics és két harmadrészben homok használandó s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0'25 m. vastagsággal és a síntalpak magasságában 2*8 m. szélességgel kell birnia. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Tartalékul köteles engedélyes pályakilométerenkint 40 köbméter beágyazási kavicsanyagot az építési alapból beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésre bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; míg a nyilt műtárgyak kő- vagy tégla-ellenfalakkal és szárnyakkal, valamint bezárólag 2*o m. nyílásig tölgyfa hordszerkezetteJ, ennél nagyobb nyilasoknál pedig vas-hordszerkezetekkel építendők. Hidfők, hidjármak, jégtörők, hidlások és hidpadlózatokhoz csak tölgy- vagy vörösfenyőfa alkalmazható. FŐRENDI IROMÁNYOK. XII. 1892—97. 12
