Főrendiházi irományok, 1892. XII. kötet • 516-612. sz.
Irományszámok - 1892-552
58 DLII. SZÁM. Folyóink közül a Duna 971 km. hosszban szeli át országunkat s összekötvén azt nyugat felől Ausztriával és a német birodalommal, kelet és dél felől Szerbiával, Rumániával és Bulgáriával, sőt a Fekete-tengeren Orosz- és Törökországgal is: ezen kedvező helyzeténél fogva Regensburgtól a Fekete-tengerig 2.432 km. (sőt Ulmtól — a honnan a Duna hajózható — Szulináig 2.641 km.) hosszban szolgál a nemzetközi vizi forgalomnak, mely hazánkon át veszi útját kelet és nyugat felé. — Kiviteli és behozatali kereskedelmünk s az átviteli forgalom szempontjából igen nagy érdekeink fűződnek tehát a dunai hajózáshoz. Ebben leli magyarázatát az a már régibb keletű és ma is teljesen jogosult törekvés, mely a dunai hajózás felkarolására irányult. Ez inditotta gróf Széchenyi Istvánt is még a 30-as évek elején egyrészt a Duna folyam hajózhatóvá tétele czéJjából szükséges munkálatok kezdeményezésére s az Első cs. kir. szab. Duna-gőzhajózási társaság megalapitására, mely most már 63 évi fennállása óta jelentékeny tényezőjévé lett a dunai hajózásnak és melynek évi összes árúforgalma a lefolyt 1893. évben meghaladta a 20 millió métermázsát, szemben a tiz év előtti 15 millió métermázsával, mely összforgalomnak mintegy 85—90°/o-a Magyarországra esik. A behozatali, kiviteli és átviteli forgalmat csaknem kizárólag ez a társaság látja el a Dunán, mig a többi kisebb hajózási vállalatok — melyek Összforgalma az 1893. évben mintegy 12 millió métermázsát tett — inkább a belforgalom közvetítésére szolgálnak. — Magyarország összes hajózási forgalma ezek szerint a lefolyt 1893. évben több mint 30 millió métermázsát tett s az elért tonnakilométerek száma meghaladta az egy milliárdot, szemben a tiz év előtti (1884. évi) 21 millió métermázsa, illetve 745 millió tonnakilométer forgalommal. A lefolyt tiz év alatt tehát a hajózási forgalom közel 50°/o-kal fokozódott. Mindamellett hajózási forgalmunk — tekintve, hogy az a vasúti és vizi összforgalomnak még 12°/o-át sem éri el — még egyátalán nem oly mérvű, a mely kellő arányban állana hajózható vizeink jelentékeny hálózatával és kedvező irányával, valamint a vizi utakon természetszerűleg elérhető olcsóbb szállitási díjtételekkel. Hogy különösen dunai hajózásunk mindez ideig nem volt képes oly nagyobb arányú lendületet venni, a minőt az a Duna folyam természeti fekvésénél fogva mint kelet és nyugot összekötő kapcsa — úgyszólván rendeltetve van : annak oka leginkább abban keresendő, hogy a hajózásnak úgy a Felső-Dunán, mint a Moldova alatti zubatagokban s az Orsova alatti Vaskapu-zuhatagnál mindez ideig oly jelentékeny akadályok állták útját, melyek a hajózást az erre különben alkalmas időszakban heteken, sokszor hónapokon, sőt volt idő, hogy az év legnagyobb részében vagy csak igen sekély járatú, kis szállítóképességű hajók és uszályok használatára s ennek folytán költséges és időrabló többszöri átrakodásra vagy épen teljes szünetelésre is kényszeritették. Az ezzel járó sok költség és időveszteség s a szállitási határidőkben beállott káros bizonytalanság mind együttvéve annyira csökkentették a hajózás szállitási képességét, hogy ez által a bizonyos állandóságot és megbízhatóságot kivánó forgalomban nem tarthatott lépést a vasnti forgalom nagymérvű fejlődésével. Ezen nagyobbmérvű hajózási akadályok azonban már a legközelebbi időben teljesen el lesznek hárítva. A felső Dunán Pozsony és Komárom, illetve Gönyő között a hajózást akadályozó meder- és Tizfolyási rendetlenségek megszüntetése végeit szükséges szabályozási munkálatok végrehajtása iránt már az 1885. évi VIII. t.-cz. intézkedett s ezen 17 millió forint költséggel engedélyezett munkálatok 1895. végére be lesznek fejezve, mi által a felső Dunán minden vízállásnál biztosítva leend az akadálytalan szabadhajózás, a minek jótékony hatását nyugot felé irányuló kiviteli forgalmunk bizonyára csakhamar és első sorban érezni fogja. A legutóbbi években a közép Dunán is végeztettek a hajózást előmozdító mederrendezési munkálatok, az egész közép Dunának egységes és nagyobb arányú szabályozása iránt pedig már szintén megtétettek a kellő előtanulmányok. A Duna e szakaszán azonban a hajózás csak
