Főrendiházi irományok, 1892. XII. kötet • 516-612. sz.
Irományszámok - 1892-612
• DGXÏI. SZÁM. 367 szombathelyi bábaképezde építésénél 55.525, a lugosi, a zalaegerszegi, â fehértemplomi és szamosújvári gymnasium építésénél 350.000, az orsz. minta-rajztanoda építésénél 110.000, az iparművészeti múzeum építésénél 400 000, a képzőművészeti kiállítási épületnél 300.000, a milleniumiállami elemi népiskolák épitésénél 200.000 frt. Ennek a ministeriumnak beruházási többlete ellenében azonban az átmeneti bevételek közt 1,994.114 frt többlet levén kölcsönökből beállítva, a kölcsönökből a tárcza javára 19.493 frt többlet marad fenn. Az átmeneti bevételek közt van a kereskedelmi ministeriumnak 4.000 frt többlete a magyar folyamhajózási társulat által a ministeri biztosnak fizetendő összeg fejében s a földmívelési ministeriumnak 10.000 'frt többlete az állami szőlőtelepekből. Ezeken kivül a pénzügyministeriumnál jelentkező 27,968.736 frt átmeneti bevételi kevesblet megvilágitásául ki kell emelni, hogy. a telepítvényesek által fizetendő kamatokból és vételárakból 200.000 frt, a maradvány és értványföldek váltságaibói 23.000 írttal több van ugyan beállítva, ellenben mint elől már érintve volt, az állami javak eladásából 200.000 frtal, a pénzverésből eredő bevételként pedig 28,188.750 frttal kevesebb. Az előadottakból világos lesz, hogy a pénzverésnél, a dohányjövedéknél, a fémbányászatnál, a vasmüveknél, az állami nyoméinál, a posta-távirda és távbeszélőnél, a postatakarékpénztárnál, a m. kir. államvasutaknál, a gépgyárak, a diósgyőri műveknél, az erdőknél és az állami lótenyész-intézeteknél mint azonos bevételi többlettel ellensúlyozott rendes kiadási többlet 21,173.354 frt tehető számításba. A még fenmaradó 5,316.509 frt rendes kiadási többletből, nem számítva az üzemeket, a csendőrséget, rendőrséget, tanintézeteket, a bíróságokat és az anyakönyvi kiadásokat, 940.000 forintot meghalad az az Összeg, mely az igazgatás személyi és dologi járandóságainak magasabb javadalmazására esik, s igy az egyéb rendes többszükségletekre mintegy 4,376.000 frt jut. 1894-ben az azonos bevételi többlettel nem ellensúlyozott rendes kiadási többlet 9,080.318 frt, illetőleg az 1893. évi IV. és VI. t.-czikkek folytán szükségelt többletek levonásával kerek számban 5,290.000 frtot tett, melyből a közösügyi költségekre és a honvédelmi ministeriumra eső többletek levonásával 2,614.107 frt töjblet jutott egyéb szükségletekre. A jelenlegi költségvetésben közösligyi rendes kiadásokra 226.195, a honvédelmi ministeriumra 274.127 frt esvén, kerek számban 3,876.000 frt az a többlet, mely közbiztonsági, közművelődési, közgazdasági és igazságszolgáltatási viszonyaink emelésére, illetőleg tökéletesbitésére a közigazgatási czélokra a fennebb jelzett mintegy 940.000 írton felül marad. Ezekre a többletekre az átfutó jellegű 21,173.354 frton felül a postánál, a dohánynál, a m. kir. államvasutaknál, a gyáraknál és az erdőknél fenforgó tisztajövedelmi többletek, továbbá a fogyasztási adókból, a bélyegből, jogilletékekből és a sóból várható bevételi többletek a közigazgatási bevételek némi emelkedésén kivül ugyan 7,868.000 frton felül nyújtandó fedezetet, sőt fontos jövedelmi ágak bevételi előirányzata jelentékenyen az 1893. évi tényleges eredmények összegén alul marad, igy a fogyasztási adóké 10,554.000, az állami egyenes adóké 5,563.000, a bélyegé 96.000, az illetékeké 2,461.000, együtt 18,671.000 frttal. De miután a véderő fejlesztésével kapcsolatos kiadások fokozatos emelkedésével még mindig számolnunk kell, az 1895. évi költségvetésben elvileg megállapított, de teljesen 1896-ban a csendőrség és a birói létszám szaporítása, az anyakönyvi ügy rendezése folytán érvényesülendő kiadási többletek az egy millió forintot megközelítik ; másrészt belső megerősödésünk, sőt az elért pénzügyi eredmények biztosítása is közigazgatási rendszerünk gyökeres átalakítását sürgősen igényli, mi a rendes kiadások tetemes emelkedésével kapcsolatos: mindezek a körülmények a legnagyobb körültekintésre, takarékosságra annyival is inkább óva intenek, mert mint már többször reá mutattunk, államháztartási mérlegünk kedvező állása a fogyasztási adókkal és üzemekkel a legszorosabb viszonyban állván, a közgazdasági viszonyok legkisebb változása a pénzügyi eredményeket érzékenyen befolyásolhatja.
