Főrendiházi irományok, 1892. XII. kötet • 516-612. sz.

Irományszámok - 1892-593

196 DXCIII. SZÁM. 2-ik melléklet az 593. számú irományhoz. Indokolás, „az 1895. évben kiállítandó ujonczok megajánlása tárgyában" benyújtott törvényjavaslathoz. A közös hadsereg és hadi tengerészet, valamint a honvédség fentartására szükséges évenkénti ujonczjutalékoknak tényleges kiállítása a véderőrol szóló 1889. évi VI. törvényezikk 14. §-ának utolsó bekezdése értelmében csak akkor történhetik meg, ha ezen jutalékokat a törvényhozás azon évre már megszavazta. Ezen jutalékoknak a törvényhozás által az 1895. évre való megszavazását czélozza tehát jelen törvényjavaslat. A törvényjavaslat 1. §-ában a közös hadsereg és hadi tengerészet fentartására szükséges és a magyar korona országaiból kiállítaudó évi ujonczjutalék 43.889 főben, a honvédség évi ujonczjutalék a pedig 12.500 főben vétetett fel, mint a mely mennyiségben azokat a fentebb idézett törvényszakasznak az 1893. évi I. törvényezikk 1. §-a által módosított harmadik bekezdése, illetőleg ugyanannak utolsóelőtti bekezdése megállapította s ezen szakaszban foglaltatik a rendelkezés azon póttartalékosoknak kiállítása iránt is, a kik a közös hadsereg és a honvédség ujonczjutalékainak teljes fedezése után az idézett törvényezikk 15. §-ához képest mint »fölös számmal besorozottak« a póttartalékba osztandók be. A törvényjavaslat 2. §-ába az njonczállitás időszaka, valamint az 1895. évi ujonczjutalékok kiállítása czéljából a jövő évi ujonczállitásra felhívandó állitáskötelesek korosztályai ugyancsak az idézett törvényezikk 37-ik, illetőleg 38-ik §-aihoz képest vétettek fel. Ezen törvényjavaslat tehát, a mely a fentebbiek szerint egészen a véderőről szóló 1889. évi VI. törvényezikk rendelkezésein alapul, alkotmányos tárgyalás végett a törvényhozás elé terjeszteni s annak elfogadását tisztelettel ajánlani bátorkodom. Budapesten, 1894. évi november hó 16-án. Beadja; Báró Fejérváry Géza s. k.

t m. Jár. honvédelmi minister,