Főrendiházi irományok, 1892. XI. kötet • 463-515. sz.

Irományszámok - 1892-477

CDLXXVII. SZÁM. 31 Az államjegyek tervezett beváltásának időszerűsége szempontjából fontossága van annak is, hogy az egy-koronás érmék veretése mennyire haladt. Ezek az érmék, mint azt már a koronaérték megállapításáról szóló törvényjavaslat ndokolásában jelezni szerencsém volt, arra is vannak hivatva, hogy részben az egy-forintos államjegyek szerepét a forgalomban pótolják. A m. kir, pénzverő hivatal által eddig veretett, illetőleg 1894. végéig előreláthatólag verve lesz 42 millió db. 21 millió a. é. frt értékben. Forgalomba hozatott f. évi január 31-ig már 10,274.000 db., azaz 5,137.000 frt a. é., e szerint az elhelyezhető készlet lenne 1894. végével 31.726 db. 15,863.000 frt a. é. A monarchia másik államának pénzverdéjében 1894. végéig önérthetőleg aránylag még nagyobb mennyiségű egy-koronás fog rendelkezésre állani. Mindezek szerint az államjegybeváltási műveletnek okvetlenül létesitendö előföltételét beállottnak s ennélfogva az időt elér ke zettn ek kell t ekintenem arra, hogy ez a művelet késedelem nélkül foganatba vétessék. Az aranybeszerzések és a pénzverés előrehaladásának evvel az előadásával mintegy Önmagától meg van adva a felelet arra is, mily mérvben foganatosítandó a közös függő adósság első részletének beváltása, mert e tekintetben abból indulok ki, hogy a saját hatalmi körünkbe eső minden intézkedés határozottan és késedelem nélkül megteendő a véghöl, hogy a valutarendezés czéljára beszerzett arany mielőbb tulajdonképeni közgazdasági hivatását teljesíthesse. A most beváltandó államjegy-mennyiségnek kereken 200 millió forinttal javasolt számszerű megállapítása, ugy vélem, ezeknek az előadott elveknek is teljesen megfelel. A mi végül azokat a szempontokat illeti, a melyek a beváltás módozatainak megállapításánál kell, hogy irányadók legyenek, megfelelnek-e a beváltás részletei a törvényhozás részéről erre nézve adott utasitásnak, az állami érdekeknek, a közforgalom igényeinek s mindenek fölött az "aranykészfizetések fölvételében rejlő nagy közgazdasági érdeknek : mindezekre a feleletet a javaslat részleteinek indokolása van hivatva megadni. Itt csak annak hangsúlyozására vélek szorítkozhatni, hogy midőn a beváltási művelet részleteire nézve javaslataimat megteszem, azt hiszem, hogy ezek a szempontok kivétel nélkül teljes érvényesülést találnak, s hogy a jelen törvényjavaslat törvénynyé válta esetén egy jelentékeny lépéssel haladunk előre azon az utón, a melyet, az 189 2. évi valutatörvények mutattak, sa mely út megtételét az 1892-iki valuta-törvények megalkotása óta a valuíaügy terén előfordult események sürgősen megkövetelik. A törvényjavaslat 1. §-ához. A törvényjavaslat első szakasza szerint a kormány felhatalmaztatik arra, hogy a 312 milliót tevő közös függő adósság egy részének beváltása iránt, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyezményt köthessen, a mely egyezmény egész" terjedelmében ebben a szakaszban beczikkelyeztetik. Az 1867. évi XV. törvényczikknek a közös függő adósságról rendelkező 5. §-a azt rendelvén, hogy a közös függő adósságot illető intézkedések csak a két kormány kölcsönös beleegyezésével s a két törvényhozás jóváhagyása mellett jöhetnek létre, a most foganatosítandó beváltás módozatainak megállapítására az egyezményi forma Czélszerűnek mutatkozott. Figyelembe vettem ezzel az alkalommal azt is, hogy a jelen törvényjavaslatnak az államjegyek beváltására vonatkozó része és az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződésünk