Főrendiházi irományok, 1892. X. kötet • 427-462. sz.
Irományszámok - 1892-432
CDXXXII. SZÁM. 43 tendő. A zárhatáridőt kitűző végzés ellen felfolyamodásnak helye nincsen. Ha a kézbesítés csak ügygondnok-rendeléssel kapcsolatban történhetnék meg, a telekkönyvi bejegyzés törlése iránti megkeresésnek és a biztosítás feloldásának csak akkor van helye: ha a kötelesrészre jogosított, illetőleg a hagyományos a keresetet a bíróságnál kifüggesztendő, a 71. §. szerint illetékes gyámhatóságnak megküldendő és a hivatalos lapba egyszer beiktatandó hirdetményben kitűzött három havi határidő alatt sem indítja meg s ezen hirdetményi határidő lejártától számított 8 nap alatt, annak megindítását a hagyatéki bíróságnál nem igazolja. A hirdetmény közzétételére, és a hirdetményi határidő számítására az 54. §. szabályai azzal alkalmazandók, hogy a hivatalos lapban való közzétételnek csak akkor van helye, ha a kötelesrészként követelt Összeg, vagy a biztosított hagyomány összege 1000 koronát meghalad. A kötelesrész vagy a hagyomány biztosításául szolgáló telekkönyvi bejegyzés kitörlése vagy másnemű biztosítás feloldása nem akadályozza, hogy a kötelesrészre jogosított vagy a hagyományos jogát az örökös ellen az elévülési határidőn belül érvényesítse (89. §.). NYOLCZADIK FEJEZET. Perreutasitás és az öröklési igényeknek a törvény rendes utján raW érrényesitése. 84. §. Ha az érdekelt felek között a tárgyalás során nem jött létre olyan egyezség, a melynek alapján átadó végzést lehetne hozni, vagy ha a gyámhatóság az egyezséget jóvá nem hagyta : a hagyatéki bíróság a perreutasitás kérdésében hoz határozatot. Oly esetben, midőn a gyámhatóság megjelölte az egyezségnek azon ponljait, melyeket a hatósága alá tartozó személyekre nézve sérelmesnek tart s midőn megjelölte a kívánt módosításokat is: a hagyatéki bíróság— perreutasitás előtt a királyi közjegyzőt új egyeztető kísérletre utasíthatja. Ha eredmény remélhető, a gyámhatóság közvetlenül is visszaküldheti az iratokat a kir. közjegyzőhöz a végből, hogy az egyezségnek szabatosán megjelelendő módon való módosítását vagy pótlását megkísérelje. 85. §. Rendszerint a birtokban levő féllel szemben a birtokban T nem levő fél és— ha egyik fél sincs birtokban, vagy ha többen vannak birtokban és különböző jogczímre hivatkoznak, — a szerződési örökös ellen mind a végrendeleti, mind a törvényes örökös, — a végrendeleti Örökös ellen pedig a törvényes örökös utasítandó perre. i Ha azonban törvényes örökössel, vagy az olyan Örökössel szemben, ki a törvényszabta alaki kellékekkel biró írásbeli végrendeletben vagy ugyanilyen öröklési szerződésben van örökösnek nevezve, — oly örökös lép fel ellentétes igénynyel, a kinek öröklési joga törvényszabta alaki kellékekkel nem bíró végrendeleten vagy ugyanilyen öröklési szerződésen, avagy szóbeli végrendeleten alapul : az előbb emiitett örökössel szemben, az utóbb emiitett Örökös utasítandó perre. Ha pedig csupán a kötelesrészre jogosítottnak kötelesrészhez való igénye vagy a kötelesrész összege vitás és az örökös a 77. §. értelmében a biztosítással kapcsolatos átadást nem kívánja, avagy ha a hagyatékhoz . tartozó valamely ingatlan hagyományhoz való jog vitás: akkor az örökössel szemben a kötelesrészre jogositott, illetőleg a hagyományos utasítandó perre. Ha az örökösök egy és ugyanazon jogczímre hivatkoznak és- a fennebb emiitett esetek közül egyik sem forog fenn: a biróság a körülményekhez képest határozza el s ki tartozik a pert megindítani. .;,;, : . ,Ha az örökségnek vagy Örökrésznek átruházása vitás : a mennyiben az átruházás közok6*
