Főrendiházi irományok, 1892. X. kötet • 427-462. sz.

Irományszámok - 1892-432

CDXXXII SZÁM. 21 Ha az örökhagyónak az ország területén rendes lakhelye nem volt : az a járásbíróság jár el, a melynek területén az örökhagyó meghalt; és ha az országon kivül halt meg, az a járásbíróság, a melynek területén a hagyatéki vagyon létezik. Ha az örökhagyónak az országban több rendes lakhelye volt és oly helyen halt meg, mely a lakhelyek szerint illetékes járásbiróságok területén kivül fekszik, vagy ha az országon kivül elhalt örökhagyónak az országban rendes lakhelye nem volt és hagyatéka több járásbíróság területén létezik: a lakhelyek vagy a vagyon helye szerint illetékes járásbiróságok közül mint hagyatéki biróság az jár el, a melyhez az örökösödési eljárásra vonatkozó valamely beadvány vagy megkeresés előbb érkezett. Az összes érdekeltek között a hagyatéktárgyalás elrendelése (50. §.) előtt létrejött megállapodás esetére, ha az örökhagyó felváltva több járásbirőság területén lakott, e járásbiróságok közül az illetékes biróság a másik bíróságnak, megelőzés esetében pedig az annak alapján eljáró járásbíróság a megelőzött járásbíróságnak köteles az eljárást átengedni. Ha az illetékesség a fentebbiek alapján meg nem állapitható : az illetékes hagyatéki biróságot az igazságügyminister jelöli ki. 8. §. A 7. §, szerint illetékes járásbíróság eljárása kiterjed a magyar honosnak az ország területén levő mindennemű ingó és ingatlan vagyonára. A 7. §. szerint illetékes járásbíróság jár el a külföldi örökhagyónak az ország területén levő ingatlan hagyatékára nézve, valamint — ha nemzetközi szerződés másként nem intézkedik, s viszonosságon alapuló más gyakorlat sem áll fenn,— a külföldi örökhagyónak az országban levő ingó hagyatékára nézve is. Magyar honosnak az ország területén kivül levő ingó hagyatékára nézve is a 7. §. szerint illetékes biróság jár el akkor: ha nemzetközi szerződés értelmében vagy viszonosságon alapuló gyakorlat alapján a külföldön hátrahagyott ingó hagyaték tárgyalása a hazai bíróságok hatáskörébe tartozónak van elismerve. HARMADTK FEJEZET. k haláleset felvétele és előleges biztosítási intézkedések. 9. §. Â községi halottkém és a fennálló szabályok értelmében a halottkémlést teljesítő más közeg a község területén előforduló minden halálesetről a hullavizsgálat megtörténtével jelentést tesz a községi elöljáróságnak és ha azt tapasztalja, hogy a hagyaték bármi okból veszélyeztetve van, a jelentést »sürgős« szóval jelzi« 10. §. A községi jegyző, a körjegyző, városokban az erre rendelt hivatalos közeg köteles oly esetben, melyet a halottkém sürgősnek jelzett, vagy a melyben az eljárást ő maga más okból sürgősnek tartja, a halálesetről vett értesülés után, azonnal a halottas házhoz menni s a szükséghez képest a hagyaték biztosítása felől intézkedni. Ha az elhunyt lakásán senki sincs, kire a hátrahagyott vagyont megnyugvással rá lehetne bízni : jogában áll az emiitett hivatalos közegnek a veszélynek kitett ingó vagyont még a temetés előtt, vagy közvetlenül a temetés után a haláleset felvételéig zár alá venni. A hagyaték biztosítása végett szükséges intézkedések a háznép vagy két tanú jelenlétében teendők meg. v^