Főrendiházi irományok, 1892. X. kötet • 427-462. sz.

Irományszámok - 1892-434

140 CDXXXIV. SZÁM. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0*8 méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó s ily helyeken a töltések lejtiîi a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak ugy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle s a legnagyobb árviz szine között O'ö—l'o m. nyilt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság 1*5 m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok apályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók s a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesitendők ; mig a nyilt műtárgyak hidfői, szárnyai és esetleges pillérei kő vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 2-o méter nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból állitandók elő. x A Hernád-hid a közigazgatási bejárási jegyzőkönyvben foglalt megállapítások és kikötések, valamint e hidra vonatkozólag a bejárási tervezet mellett levő általános tervezet alapul vétele mellett oly 7*o m. szélességű hidpálya-berendezéssel lesz építendő, hogy a hid, úgy a vasúti, mint a közúti forgalom igényeinek teljesen megíeleljen. A hid mindkét végén megfelelő szerkezetű és sorompókkal elzárható kocsiátjárók létesitendők, s ezekkel kapcsolatban a kocsik fel és lejárására alkalmas, legalább 80 m. széles és legfeljebb 4°/o* emelkedéssel biró lejtők építendők, melyeknek útpályája 15 cm. vastag kőalappal s ugyanilyen vastag kavicsolással állítandó elo és melyek egész hosszukban erős tölgyfakorláttal lesznek ellátandók. Ezenfelül a Hernád-hid a szükséges megvilágítási berendezéssel is ellátandó. A párhuzamos utak és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, ^elyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Hidfők- és jégtörőkhöz, valamint hidjármak, hidalások és hidpadlózatokhoz általában csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út fel építményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek Ois m. vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavicsburkolattal létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az Őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon, a fensíknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szivárgók létesitendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 és minden egyes állomási és vonal őrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m

2-nyi földterület kisajátítandó. III. Felépitmény. v A pálya 1*435 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyó m éterenkin t 23'6 kg.-nál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételök 5.000 kg. keréknyomás alatt négyzet centiméterenként 1.000 kg.-ot meg ne haladjon. A vágányok egymástól! távolsága, középtől-középig mérve, az állomásokon 4*5 m., a nyilt vonalon pedig 3*6 méternél kisebb nem lehet.