Főrendiházi irományok, 1892. X. kötet • 427-462. sz.
Irományszámok - 1892-432
\m CDXXXIÏ. SZÁM. mennyiben az örökség tárgyát ingatlan is képezi — ezeknek az ingatlanoknak tulajdoni jogát a telekkönyvbe bejegyeztessék. Mindennek eszközölhetése végett nem szükséges, hogy az igénybe vett hatósági cselekményeknek azok legyenek az előzményei, mint az átadó végzésnek. À leltározás ily esetben bizvástelmaradhat s a tényállásnak hiteles megállapítása — tárgyalás helyett — a felek részéről bemutatandó okiratban történhetik. Indokolt tehát, hogy a felek rövidebb és kevésbbé költséges utón érhessék el czéljukat s a javaslat annál kevésbbé tartózkodik a már is megszokott intézmény fentartásától, mert azok a bonyodalmak, melyek eddig annak következtében merültek fel, hogy ugyanarra a hagyatékra nézve a járásbíróság előtt a hagyatéki tárgyalást, a kir. törvényszék előtt pedig a hirdetményi eljárást lehetett folyamatba tenni, a nélkül, hogy az egyik h íróságnak szükségszerűen tudomást kellett volna szereznie a másik bíróságnál megindult eljárásról: jövőben — a hatáskör egységesítése mellett '— ki lesznek zárva. A functio, melyet a biróság ily esetben végez, annak bizonyítására terjed ki, hogy az öröklési jog a bemutatott okiratok alapján a folyamodó örökösöket illeti s ezért azt a határozatot, melyet a hagyatéki bírósághoz,- a javaslat az Örökösödési bizonyítvány fogalmával jelöli meg; megkülönböztetésül a hagyatéki tárgyalás alapján hozott átadó végzéstől (73. §,). Az eltérés a mai jogtól különösen abban áll, hogy a javaslat kifejezetten megkívánja, hogy az örökösök a kötelesrészre jogosultaknak hozzájárulását is igazolják. És itt az a kérdés merül fel, nem kellene-e megkívánni, hogy az örökösödési bizonyítvány kiadását kérő örökösök az oly hagyományosnak hozzájárulását is igazolják, a kinek a hagyatékhoz tartozó meghatározott ingatlan van hagyományozva? A kérdésnek igenlő megoldása mellett az szól, hogy a javaslat — a mint az már ismételten ki volt emelve — a jogszerzés tekintetében egy szempont alá helyezi az ingatlan hagyományosát az örökössel. Ehhez képest a hagyományos követelheti, hogy a hagyományozott ingatlan tulajdonjoga közvetlenül kebeleztessék be az örökhagyó nevéről az ő nevére, ép ugy, mint a hogy bekebeleztetik az örökölt ingatlan tulajdonjoga az örökös nevére. És ebből azt a következtetést lehetne levonni, hogy a közvetlen bejegyzés egyszerűbben és könnyebben történhetik meg akkor, ha az ingatlan hagyományosa a hagyományozott ingatlanra vonatkozólag Örököstársnak tekintetik és ha megkívántatik, hogy az ingatlan hagyományosa is hozzájáruljon az örökösödési bizonyítvány kiadása iránti kérvényhez, ép ugy, mint az örököstársak mindenike. A javaslat nem fogadja el ezt a megoldást. Teljes mértékben fentartja ugyan az elvi álláspontot, a midőn a 101. §-ban azt rendeli, hogy abban az esetben, ha a hagyományos joga az örökösödési bizonyítvány iránt beadott kérvény kapcsán bemutatott végrendeletből kitűnik, a hagyományozott ingatlan tulajdonjoga feltétlenül bekeblezendő a hagyományos javára, tehát akkor is, ha a hagyományos az örökösödési bizonyítvány iránti kérvényhez hozzá nem járult, s az örökös ebben az irányban kérelmet elő nem terjesztett; de nem tekinti az örökösödési bizonyítvány kiadására nézve elengedhetlen előfeltételnek, hogy az Örökösök a hagyományossal közösen és egyetértőleg terjeszszék elő a kérelmet. Előfordulhatnak ugyan esetek, hogy hagyományozott ingatlan, bár természeti fekvés vagy más hasonló ismérvek szerinti meghatározása egészen határozott, telekkönyvszertíleg egyáltalán nines, avagy hibásan van megjelölve a végrendeletben. Csakhogy ez nem szolgálhat a hagyományos sérelmére. A biróság bizonyára csak annyiban fogja az örökösödési bizonyítvány kiadása iránti kérelmet teljesíteni, a mennyiben — az örökös kizáró öröklési jogát az ingatlanok telekkönyvszerfí megjelölése szempontjából is kétségtelenül kimutatva találja. És habár erre az eshetőségre való tekintettel az Örökös indíttatva fogja magát érezni, hogy az Örökösödési bizonyítvány kiadása iránt beadandó kérvényhez a hagyományos hozzájárulását kieszközölje : a hagyományozott ingatlan nem eléggé szabatos megjelöléséből eredhető esetleges aggály nem bírhat elég súlylyal arra nézve, hogy a törvény a teljesen tiszta esetekben is megnehezitse az örökösödési bizonyítvány kieszközlésének lehetőségét.