Főrendiházi irományok, 1892. X. kötet • 427-462. sz.
Irományszámok - 1892-432
100 CDXXXII. SZÁM. egyezésével — az örökösödési eljárás keretébe illeszti, szükséges, hogy a hagyatéki bíróság a felek ez iránti megállapodásának foganatot szerezzen; — feltéve, hogy a megállapodás foganatosítása nem sérti más érdekelteknek az Örökösödési eljárás során megóvandó jogát (mint a milyen pl. az özvegyi jog, valamely megbatározott dolog hagyományozásának joga). De a javaslat egy lépéssel tovább megy a perenkivüli eszközök létesítésében, melyek az Örököstársak között szükséges osztály tényleges megvalósítását előmozdíthatják. Ha természetben fel nem osztható vagyontárgyakról van szó: akkor az osztálynak — az anyagi jogszabályok szerint — a közös vagyontárgyak elárvereztetése és a vételár aránylagos felosztása utján kell történnie. Semmiféle nehézség nem forog fen à tekintetben, hogy a hagyatéki biróság az örökösödési eljárás folyamán megállapítsa, vájjon lehetséges-e a természetben való felosztás vagy sem ? A természetbeni felosztás ismérvei rendszerint szembeötlők s kétség esetében szakértők véleménye alapján is megállapíthatók. Énnek a kérdésnek megoldását nem volna czélszerü a per útjára terelni, ha az érdekeltek közt nem jöhetett létre az 59. §. pontjának megfelelő megállapodás. Ily esetben biz pást a hagyatéki bíróságra lehet bízni a természetben való megoszthatóság kérdésének megoldását, annál inkább, mert a javaslat jogorvoslati rendszere (124. §.) elég módot nyújt az esetleges sérelem orvoslására. Ugyanazért a 95. §. e) pontja megengedi, hogy a hagyatéki biróság akkor is elrendelhesse a természetben fel nem osztható vagyontárgyak elárvereztetését, ha az osztálynak ily módon való foganatosítása iránt az érdekeltek nem jutottak egyértelmű megállapodásra. Szükséges azonban, hogy valamelyik örököstárs ez iránt a hagyatéki tárgyalás során terjeszszen elő kérelmet, hogy a bíróságnak alkalma legyen ebben a kérdésben a többi érdekelteket meghallgatni és a határozatot a körülményeknek megfelelően előkésziteni. Szükséges ez azért is, mert az osztály perenkivüli foganatbavételének a javaslatban contemplait kivételes; módja csak az Örökösödési eljárás befejezéséig vehető alkalmazásba. Az örökösödési eljárás befejezésével, s mi több az Örökrészek átadásával és az Örökösök nevére való nyilvánkönyvi bejegyzésével a hagyatéki vagyontárgyak az általános forgalom tárgyává válnak s ez által meglazul a kötelék, melynél fogva a közösség azelőtt kizárólag az örököstársakra szorítkozott. Ekkor már csak az általános jogszabályok szerint lehet a közösséget megszüntetni. A gondoskodás, melyben a törvény az ismeretlen helyen tartózkodó örökös jógát különösen az által részesiti, hogy részére a fenforgó ügyre nézve törvényes képviselőt rendel, nem terjedhet odáig, hogy ez a képviselet a többi örököstársaknak rendelkezési jogosultságát megbénítsa s érdekeik czélirányos megóvását megakadályozza. Ugyanazért nem volna indokolt az ismeretlen helyen távollevő örökös ügygondnokának jogkörét akként megszabni, hogy hozzájárulása nélkül ne lehessen elrendelni az árverést, holott árverés nélkül gyakran alig lehet az örökösödési ügyet sikeresen lebonyolítani. E részben az utolsóelőtti bekezdés ugyanazt a felfogást tükrözteti vissza, mint a mely kifejezést nyert a 62. és a 64. §-ban is. Az örökhagyó tulajdonául be nem jegyzett ingatlanra nézve azért kellett az elárvereztetést kizárni, mert az ellenkező rendelkezés sokféle bonyodalomra vezetne s ilyenekkel nem akarja a javaslat az Örökösödési eljárást complicálni. A 96. §. első bekezdése — a mint fentebb emlitve volt — összefügg a nyilvánosság követelményének megfelelő azzal az állásponttal, melynél fogva az örökhagyó elhalálozásától számítva bizonyos időt nyitva kell tartani, hogy a későbbi igénylők joga egyes elidegenítések s általában a hagyatéknak más kézre jutása által csorbát ne szenvedjen. Ehhez képest a tárgyalásban résztvett feleknek egyes vagyontárgyak elárvereztetése iránt létesült megállapodása csak az átadó végzés meghozatala tekintetében megszabott mini malis határidő eltelte után mehet foganatba, ha csak a 75. §-ban emiitett körülmények nem forognak fenn. A mi pedig az árverésnek a 95. §. d) és e) pontjában emiitett eseteit illeti, a melyek