Főrendiházi irományok, 1892. IX. kötet • 426. sz.

Irományszámok - 1892-426

37 Magyarország árúforgalmi Finomitott czukor Gyapjúszövetek . Ásványvíz . . . Fűrészelt faáru puhafából Kapa, kasza, ásó, villa Géprészek . Czement . . . Nyers kender . . Papiros anyag Eke és ekerészek Nemez kalapok . Lenvászon . . . Nyomdapapiros . Zsákok .... Öntött vasárúk . Vas és aczél rudakban Közönséges faáruk Barnaszén . . . Fabútor . . . Női ruházatok Kötött árúk gyapjúból Viasz .... Rosta . . . . Kovácsolt vasárú Hajlított fabútor . Férfi ruházatok . Kötélverő árúk . 1888. 0*822 8-5 22 4*2 3'4 3 3*i 0*3 3-1 0'168 0-88 4*3 Ois 5-5 107 4*9 106-8 0-8 0*045 l-o 0*4 0*96 ÓT, 0-33 0-19 1-3 statisztikája szerint: Mennyiség ezer q-ban 1891. 1892. 9*2 32-6 0*588 1889. 0-3 0*823 11*6 35 3*2 2*9 9'7 2*5 32 0-19 0*33 2*9 0*12 4*9 8*9 4 6 102 0*7 0*054 0-9 0-30 0*78 1*3 0-51 0*15 0*9 1890. 2-1 0*430 16*3 63 4*8 2*9 21 3*6 0*6 4 0*15 0*82 3-8 0*22 8*3 10*6 2*6 158 1-3 0 064 0*6 0-35 1*17 0-9 0-46 0l2 1 19*4 81 5*6 4*! 37*9 4*6 3*2 4*3 0*24 0-38 2*7 0*66 8*7 4*7 4*2 96 1*1 0*052 0*16 0*33 1*02 1*0 0*61 0*23 0*6 0*962 23*2 67 56 4*o 79 4*9 6-8 3*2 0*15 0*32 3-0 1*7 6*7 6*6 4*o 115*6 0*9 0*052 0*139 0*38 1*61 2*2 0*83 0*10 0*48 1893. 35*8 795 23*8 44 7*3 3*5 66*6 5*6 0*8 3-6 0*17 0*39 2*83 0*i 7*6 10*2 3*9 147-5 0-8 0*036 0*154 0-43 1*19 0*6 0*68 0*14 0'73 1888. 432 103 71 241 109 6 101 8 106 143 74 118 6 53 99 80 48 52 50 480 55 40 10 21 83 109 Érték 1880. 9 450 139 114 191 83 20 86 98 105 76 80 5 55 97 75 49 46 59 447 37 35 23 33 70 79 1000 forintokban 1890. 1891. 1892. 1893 4*6 20*1 79*9 — 224 278 385 — 196 232 232 — 204 266 220 — 316 333 215 — 83 119 161 — 42 76 158 — 100 16 117 120 83 132 74 85 103 7 101 165 42 87 84 74 250 43 49 22 30 58 98 114 115 80 94 89 81 71 70 70 67 66 65 64 61 60 56 56 56 55 54 41 41 73 25 105 50 67 53 70 61 67 40 41 24 40 103 53 Ezen adatok szerint fontosaüb kiviteli árúink közt több van olyan, mely a Rumániával való forgalmunkban az utóbbi években emelkedő irányzatot követ. De másfelől az is kitűnik ezen egybeállitásokból, hogy az 1891-iki rumán átalános vámtarifa magas vámtételei sok czikkühket keményen sújtják és azok kivitelét megakasztják. Mégis ezen egész statisztikai anyag egybevetéséből kétségtelenül kitűnik, hogy a mig a rumán vámháború kitörésével az ottani fogyasztási piaczot mindjobban elvesztettük és helyünket idegen államok foglalták el, addig a vámháború megszűntével és az egyenlő elbánás helyreállításával kiviteli forgalmunk számos czikk tekintetében ismét szépen emelkedni kezdett és a nehéz vám viszonyok, valamint a meggyökeredzett idegen verseny daczára azonnal újabban feléledt. Ezen körülmény nem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy kereskedelmi viszonyainknak Rumániával való szabályozásánál legfőbb súlyt az egyenlő elbánás biztosítására kellett helyezni, melyet ha elérnünk sikerül, szomszédos fekvésünk és a közlekedési eszközeink utján nyújtható támogatás segélyével bizton számithatunk arra, hogy a rumán piaczon az idegen versenynyel szemben megállani, sőt attól ismét minél nagyobb tért is fogfalni képese.k leszünk.