Főrendiházi irományok, 1892. IX. kötet • 426. sz.
Irományszámok - 1892-426
17 Nagybritannia. Köttetett 1880. április 5-én. Módosíttatott az 1886. november 26-án kötött pótegyezmény által. Ugyancsak 1891. július 10-ig terjedő érvénynyel. Belgium. Köttetett 1880. augusztus 14-én, 1891. márczius 13-ig terjedő érvénynyel. A vámok tekintetében meghosszabbíttatott 1891. július 10-ig. Oroszország. Költetett 1886. deczember 16-án, 1891. július 10-ig terjedő érvénynyel. Törökország. » 1887. november 22-én, » » » » », Ezenkívül a legnagyobb kedvezmény a következő államoknak volt biztosítva: Olaszország. Köttetett 1878. márczius 23 án. Eredeti érvénye 1891. márczius 24. Meghosszabbíttatott 1891. jul ; us 10-ig. Németalföld. Köttetett 1881. július 17-én, 1892. szeptember 19-ig terjedő érvénynyel. Svájcz. Köttetett 1886. június 7-én, 1891. július 10-ig terjedő érvénynyel. Francziaország. Köttetett 1886. június 29-én. Habár csak ideiglenes egyezmény volt, de ismételt meghosszabbítások utján érvényben volt 1891. Julius 10-ig. Szerbia. Köttetett 1890. yy (csak ideiglenes jellegű egyezmény volt), 1891. július 10-ig terjedő érvénynyel. Mint ezen egybeállításból kitűnik, Rumania a vám- és kereskedelmi politika terén 1891. július 10-én nyerte vissza a szabad mozgást, a mely napon összes szerződéses tarifái és a hollandi kivételével, valamennyi 'kereskedelmi szerződései lejártak. Ez utóbbi azonban a Rumania által tervbe vett tarifa-reform tekintetében nem képezett akadályt, mert puszta legnagyobb kedvezési szerződés volt. Hogy mily irányban szándékozott Rumania a szerződések lejártával vámtarifáját reformálni, az már előre jelezve volt az angol és német pótegyezményekben eszközölt tarifa-módosítások által. A Nagybritanniával 1886. végén létesített pótegyezmény által sikerült ugyanis Rumániának elérni azt, hogy 26, többnyire az osztrák-magyar monarchia két államának kivitelét érdeklő tétel az 1880-iki angol-rumán főszerződés alól feloldatott s igy miután azok Rumania többi tarifaszerződéseiben nem voltak megkötve, azokra az autonom vám lett alkalmazható. Ezen feloldott czikkek közt voltak : kovácsolt vasból való szegek, vasdrót, legközönségesebb agyagárúk, el nem készített festékek, egészen durva, fehéritetlen vászon. Ezen engedménye fejében Nagybritannia természetesen néhány kivitelét inkább érdeklő czikkre nézve a korábbi helyzetét kedvezőbbé tevő mérséklést nyert. Ugyanezen iráayt követte Rumania a német-rumán pótegyezménynél, mely által több oly árúra nézve, mely a főszerződésben vámmentesen vagy mérsékelt vámmal volt megkötve, a rumán kormány szabad kezet nyervén, ezen czikkek vámjai állítólag a zsenge rumán ipar érdekeinek védelme czéljából lényegesen felemeltettek. így pl. a pótegyezmény következtében felszabadultak a liszt, korpa, faggyú, puha- és keményfa, mely árúk az 1877-iki főszerződésben vámmentesen voltak megkötve, de ekkép a rumán átalános vámtarifa prohibitiv vámjai alá kerültek ; úgyszintén a nyers viasz, viaszárúk, legközönségesebb faáruk, mely czikkek a főszerződésben mérsékeltebb vámokkal voltak megkötve. A főszerződésben foglaltaknál magasabb vámokkal köttettek meg a többek közt a következő árúk: finomított czukor, szesz, stearingyertya, közönséges csomagoló papiros, közönséges gyapjúárúk, durva nemezkalapok, közönséges bőr, közönséges bőrárúk, puhafából való bútorok, préselt üveg. Ezen készségeért Németország a saját kivitelét inkább érdeklő finomabb czikkeknek hosszú sorozatára az eddigieknél mérsékeltebb vámokat biztosított magának ellenengedménykép, különösen nagy kedvezményeket kapott a szövészeti, vas- és fémipar termékeire. A rumán vámrendszernek tehát mindjobban kiélesedett azon irányzata, hogy a mezőgazdaságra támaszkodó és egyátalán a kezdetlegesebb iparok vámjai lehetőleg a prohibitióig felemeltessenek, ellenben az országban elő nem állitható finom minőségű iparczikkek vámjai némileg mérsékeltessenek. 3
