Főrendiházi irományok, 1892. VIII. kötet • 409-425. sz.
Irományszámok - 1892-409
GDTX. SZÁM. 101 hagynom. Nehogy azonban ennek folytán a birtokon szükséges jahlétszám egyszerre nagyot csökkenjen, a feloszlatás fokozatosan terveztetett, de mivel ugyanezen évben egy hazai jó hírnévnek örvendő fésűs gyapjas nyáj megvételre felajánl tátott, a pónzügyminister ur hozzájárulásával intézkedtem, hogy ezen nyáj megvétessék. Ily módon lehetséges volt a vesztesseggel járó angol nyájat egyszerre eltávolítani s másrészt az emiitett hazai törzset a netaláni feloszlástól megmenteni; az angol húsjuhok ugyanezen évben hizóba állíttatván, részint még ugyanezen, részint pedig a következő számadási év javára értékesíttettek. Igásmarha vásárlására 12.312 frt 75 krral többet kelle kiadni, részint az igás állatoknak az év folyamán köztudomásúlag tetemesen emelkedett ára, részint pedig azon körülmény következtében, hogy egyes birtokokon a tinó évjáratból az előirányzottnál kevesebb tinó vált be, helyettük tehát kész ökröket kelle vásárolni. Mivel azonban a ménesektől is kevesebb igásló volt átvehető, ezen alrovaton viszont 4.567 forint 60 kr. megtakarítás mutatkozik az előbb említett túlkiadást részben ellensúlyozva.« »Ugyancsak a szarvasmarha árának tetemes emelkedése okozott a tinók vásárlásánál 1.481 frt 71 Va krnyi túlkiadást « »A »malom fentartására« alrovaton mutatkozó 69.721 frt 92 kr. túlkiadás nem a malom fentartására adatott ki, hanem a kisbéri ós bábolnai ménesbirtokok malmai számára vásárolt búza ára számoltatott itt el. Ezen malmok őrlőképessége ugyanis arra van berendezve, hogy a birtok gabonatermését műőrléssel feldolgozzák, ezen évben azonban egy keményítőgyár részére adatott el a búza tetemes része, ugy, hogy az a gyár számára helyben meg is őröltetett, de a gyár kívánságához képest sima őrléssel, minek folytán a malmok a saját termésből származó gabonát a szokott időnél sokkal hamarább dolgozták fel. Hogy tehát az új termésig azokat foglalkoztatni s a különbeni munkaszünetelóssel kapcsolatos veszteséget elkerülni, illetőleg az őrléssel hasznot szerezni lehessen, a pónzügyminister ur hozzájárulásával a malmok részére búza vásároltatott.« »A mezőhegy esi mezei vasutak üzemköltségére 7.131 frt 76 krral több adatott ki, nem ugyan magára az üzemre, de a vasutak ós felszerelésük kiegészítésére.« »Ez azért mutatkozott szükségesnek, mivel a nyár elején a czukorrépatermés a rendesnél jóval nagyobbnak ígérkezvén, gondoskodni kellett, hogy a répa a már kiépitett vasutvonalaktól távolabb eső területekről is fennakadás nélkül legyen a szerződési kötelezettségnek megfelelően a czukorgyárhoz szállítható. Ezen intézkedés szintén a pénzügyminister ur hozzájárulásával történt,« »Az általános gazdasági kiadások között a legénység zsoldja, illetőleg a cselédség bére czímén 13.255 frt 93 krral több adatott ki, részben azon körülmény folytán, hogy a bábolnai ménesbirtokon időleges munkások helyett nagyobb számban alkalmaztatott havi béres cseléd, a mi egyúttal a megfelelő 15. a) alrovaton 1.767 frt OS 1 ^ kr. megtakarítást tett lehetővé, de főleg azért, mert Mezőhegyesen az év végén a kínálkozó kedvező bevásárlási alkalom folytán nagyobb mennyiségű szalonna vásároltatott a cselédek 1893-iki szalonna-illetményének fedezhetóse végett, minélfogva ezen kiadásnak megfelelő készlet áll rendelkezésre a jövő év javára.« »Végül ugyanezen kiadási csoporthoz sorolható még a mezőhegyesi szeszgyári üzemre kiadott 34.526 frt 95 krnyi többlet is, mely onnét állt elő, hogy a szeszkészlet nagy részét a kedvezőtlen árak folytán előnyösebbnek látszott kicsinyben (hordónkint) értékesíteni, a mihez azonban a fogyasztási adót a ménesbirtoknak kellett előre lefizetni, a mely adó azután természetesen az eladás után megtérült.< »A második kategóriába tartozó, vagyis csupán a helyesebb elszámolás következményekóp mutatkozó túlkiadások a következők : A földmívelés körében, a mely alrovaton az Összes föld-
