Főrendiházi irományok, 1892. VII. kötet • 361-408. sz.

Irományszámok - 1892-368

88 CCCLXVIII. SZÁM. E felebbezések felett első fokon a közigazgatási bizottság, második és végső fokon a földmívelésügyi minister határoz. 10. §. A birtokossági közgyűlés határozatait a községi elöljáróság hajtja végre; a nyomásos gazdálkodás, közös legeltetés és apaállattartás ügyeit az intézi. Megállapitja továbbá az ugar, tarló, rét és legelő legeltetésének idejét; gondoskodik az apaállatok beszerzéséről és eltartásáról. Ezen teendők ellátásának költségei a községi költségvetéssel együtt, de a többi kiadásoktól elkülönitve állapitandók meg s azok által viselendök, kik a közös gazdálkodásban és állattenyésztésben részt vesznek. Az állattenyésztési kiadások fedezésére jogában áll a községi képviselő-testületnek a tenyészanyaállátok után bizonyos díjakat állapitani meg. Az ezekből származó bevétel azonban kizárólag állattenyésztési czélokra forditandó. Az elöljáróságot ezen ügykörben is a képviselő-testület ellenőrzi és sérelmes intézkedései az elsőfokú hatósághoz felebbezhetők. További felebbezés esetén a másodfokú hatóság végérvényesen határoz. 11. § A birtokossági közgyűlésnek jogában áll a 10. §-ban emiitett teendőket saját közegeire bizni s e czélból külön tanácsot és végrehajtó közegeket választani. Ez azonban csak a törvényhatóság által jóváhagyott szervezési szabályok alapján eszközölhető. Ez esetben a községi elöljáróságnak és képviselő-testületnek a 10. §-ban körülirt jogai és kötelességei ezen tanácsra és végrehajtó közegekre mennek át s ezek intézkedései is a 10. §. értelmében felebbezhetők. 12. §. Osztatlan közös tulajdont képező közlegelők csak akkor oszthatók fel, ha a földmívelésügyi minister a felosztáshoz az engedélyt megadta. Közös havasi legelőknél igazolandó, hogy más mivelési módok alkalmazása esetén, sem a felosztás alá kerülő legelő, sem pedig az az alatt elterülő földek vízmosások képződése vagy a feltalajnak más módoni eltűnése által, állagukban veszélyeztetve nem lesznek. 13. §. Vízmosásos és vizmosás veszélyének kitett területeken, a legeltetés egészben vagy részben eltiltható. Ha a létező vagy keletkező vízmosások másnak birtokát is károsítanák, vagy kárral fenyegetnék, a szükséges óvintézkedéseket, esetleg ezen területeknek záros határidő alatti befásitását a hatóság elrendelheti, s meg nem egyezés esetén a költségek viselése tekintetéből az érdekeltség arányában határoz. Ha az érdekeltek a hatóság által elrendelt intézkedéseket a kitűzött határidő alatt elfogadható indok nélkül végre nem hajtanák, a hatóság által kötelezettségeik teljesítésére annyiszor, a mennyiszer 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal szoríthatók. U. §. A korlátolt forgalmú birtokon létező kopár területek, melyek befásitásra alkalmasak, és más módon okszerűbben nem használhatók, záros határidő alatt befásitandók. Mely területek s minő határidő alatt fásittassanak be, azt az érdekelt birtokos meghallgatása után a törvényhatóság közigazgatási bizottsága határozza meg.