Főrendiházi irományok, 1892. VII. kötet • 361-408. sz.

Irományszámok - 1892-367

/ CCCLXVII. SZÁM. 31 E fordulat beálltával a kormány figyelembe véve azt is, hogy különösen nemzetközi érintkezéseknél politikai szempontból fontossággal bir az, hogy a magyar kormányt és a magyar államot Fiúméban képviselni hivatott kir. kormányzó, külsőségekben is kellő tekintélylyel és súlylyal léphessen föl, és ezen állásának megfelelő palotából vezethesse nagyjelentőségű tenger városunk és tengerpartunk kormányzását, — nem odázhatta el ttvább a kérdésnek oly módoni megoldását, hogy a fiumei kormányzó részére és pedig mielőbb, a mostani kor és a kellő állami képviselet igényeinek megfelelő alkalmas új palota építtessék. A kinálkozó alkalmat elhalasztani, és a kedvező conjuncturák felhasználását elmulasztani oly hiba lett volna, mely a kérdés megoldását évekre megakaszthatta és utóbb okvetlenül szük­ségessé tette volna azt, hogy a tervezett építkezés később bár, de sokkal nagyobb pénz­áldozattal vitessék keresztül. A ministertanács tehát, tekintve, hogy a telek megvétele iránt rögtön kellett intézkedni, és azon biztos föltevésben, hogy a törvényhozás utólagos jóváhagyását meg fogja nyerni, fel­hatalmazta a fiumei kormányzót, hogy az új palota építésére kiszemelt telket, valamint az a körül fekvő terület szabályozásához, utcza-szélesítéshez és térképzéshez szükséges másik telket a mellékköltségekkel (átiratási djj stb.) együtt összesen 145.000 forinton megszerezhesse, mely összeghez azonban, a területrendezéssel kapcsolatosan Fiume városa is 25.000 forinttal hozzá fog járulni. A mostani kormányzói palotának értékesítésére is épen az időben kedvező alka­lom nyilt. Fiume városa t. i. a Gorsót nagyobbítani és a régi rozzant kormányzói épület lebon­tásával, annak telkét parkirozni óhajtván, az 1000 méter területű épületért cserébe ajánlotta a tengerparthoz közelebb fekvő és több mint kétszer akkora Erzsébet-sétányt, mely 180.000 írtért értékesithető, a mennyiben azt az »Adria« magyar tengerhajózási részvénytársaság ily árban haj­landó az államtól megvenni. A fiumei kormányzó által bemutatott építési tervek- és költségvetésekből a kormány arról is meggyőződött, hogy a megtzerzendő telken az új kormányzói palota kellő takarékossággal körülbelül 225.000 írtért felépithető lesz, ugy, hogy számításba véve a régi palota értéke­sítéséből befolyó 180.000 frtot s a Fiume városa által térrendezés czímén fizetendő 25.000 frtot, az új palotának felépítéséből a telek megvételével együtt az államra nem fog nagyobb teher háromolni, mint a régi palotának helyreállítása került volna, vagyis a végleges msgterheltetés ez esetben is csak 165.000 frt lesz. Tekintetbe véve, hogy a kinálkozó, de csak rövid ideig rendelkezésre álló conjecturák felhasználása esetében lehetővé vált az államnak ugyanoly megterheltetésével, mint a mennyibe a régi palotának átalakítása került volna, egészen új, az igényeknek teljesen megfelelő kormányzói palotát építeni: — a kormány bizonyára mulasztást követett volna el, ha a kinálkozó alkalmat fel nem használva, saját felelősségére és a törvényhozás utólagos jóváhagyásának reményében az új palotához szükséges telket meg nem vette s nehogy az építésre alkalmas idő elmulasztassék, egyszersmind az épités tényleges foganatba vételét meg nem engedte volna. Hogy a kormány a fiumei kormányzói palota építésének költségeire az 1894. évi állami költségvetésében nem kért hitelt: ennek oka, hogy a telekvételre kiadott 145.000 frt, melyet a kinálkozó conjecturák felhasználhatása végett rögtön kellett folyósítani, zárszámadásilag lett

Next

/
Thumbnails
Contents