Főrendiházi irományok, 1892. VII. kötet • 361-408. sz.
Irományszámok - 1892-404
GDIV. SZÁM. 259 gyakorlati oktatás érdekében létesíttetnek, már foganatba vétette Budapesten egy jól berendezett és terjedelmes iparművészeti múzeumnak és iskolának ai, építését. A kir. Curiának, valamint a budapesti kir. ítélőtáblának és a főügyészségnek befogadására szolgáló új palotának felépültével el lesz érve az ország legfőbb bírói testületének az államhoz méltó külső elhelyezése is. A Budapesten építendő két új dunai híd újabb tényezője lesz a főváros további felvirágzásának; mig a dunai Vaskapu szabályozásának fognatositásával oly nemzetközi jelentőségű mű lesz befejezve, melynek sikeres végrehajtása a magyar állam erkölcsi tekintélyét fogja a külföld előtt emelni, s a mellett az ország kereskedelmi forgalmára nézve korszakalkotó fordulattal birhat. A most emiitett s azokhoz hasonló egyéb intézkedések és munkálatok egyébiránt nem képezik szorosan vett alkatrészét az államalapi fás ezredévi megünneplése programmjának, s ezek iránt nem is szükséges ez alkalomból különleges intézkedés, mert részint már e vannak rendelve, részint az állami költségvetés során egyéb ügyekkel kapcsolatban történik róluk gondoskodás; csakis azért voltam bátor e helyütt ezen munkálatokról is megemlékezni, mert azok végrehajtása lehetőleg akképen fog vezettetni, hogy az ezredüunepi évben fejeztessenek be s igy felavatásuk az ezredünneppel mégis bizonyos kapcsolatban leend. A mi a tulajdonképeni kérdést illeti : hogy az államalapítás ezredik évfordulója miképen ünnepeltessék meg? — a kormány azon nézeten van, hogy a rendezendő ünnepnél, annak belső erkölcsi tarts Imára kell a súlyt helyezn ; azért leghelyesebb és legméltóbb, ha az országosan rendezendő ünnepély néhány kevés, az alkalomnak megfelelő, jelképes jelentőséggel biró cselekménybe foglaltatik össze. A kormány felfogása szerint a rendezendő ünnepélynek a következő eszméket kellene kifejeznie : hálaadást az isteni gondviselésnek az ország ezerévi fennállásáért ; Magyarország ezredévi állami fennállásának a törvényhozás által való ünnepélyes constatálását, és méltatását ; az ország hódolását törvényes királyának s ez által a nemzet és a fejedelem között fennálló válhatatlan kapocsnak feltüntetését, mely kapocs egyszersmind záloga leend Magyarország jövő felvirágzásának. Kiegészítené az ünnepélyt: a nemzet múltjának jelképes bemutatása az ország minden társadalmi tényezőjét felölelő történeti felvonulásban; továbbá az ország szellemi és anyagi fejlődésének és jelenlegi állapotának bemutatása az országos kiállításban. E szerint az országos megünnepeíésnek programmja a következő főpontokból állana : először: hálaadó ünnepi isteni tiszteletek az ország minden felekezeteinek templomaiban; másodszor: az országgyűlés mindkét házának együttes ünnepélyes ülése, lehetőleg már az új parlamenti épületben. Ezen ülés tárgyai közé tartoznék: az ezredévi állami fennállást méltató ünnepi beszéd; továbbá az ors7ággyülésnek hódolása a király előtt; harmadszor: a nemzet minden osztályából alakuló történeti felvonulás, mely történethű jelmezekben bemutatná az ország minden rendének és osztályának a lefolyt évezred alatt főbb korszakok szerinti múltját ; negyedszer: ünnepélyes megnyitása az országos kiállításnak, mely az ország szellemi és anyagi fejlődését és jelen állapotát lesz hivatva bemutatni, 33*
