Főrendiházi irományok, 1892. VII. kötet • 361-408. sz.

Irományszámok - 1892-384

158 CCCLXXXIV. SZÁM. 384. szám. ^XLIII. -ÖLÉS, Bt 3. 3) és 517, JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház közjogi és törvény kéezsügyi, közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának „a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről" szóló törvényjavaslat tárgyában* Az 1840. évi IX. t.-cz. alkotása óta megváltozott mezőgazdasági és átalakult életviszonyaink mindinkább igénylik, hogy az idézett törvénynek mem is az egész országon érvényes határozmányai általános érvényű, mezőgazdasági és egyéb életviszonyainknak megfelelő rendelkezésekkel pótoltassanak. E mellett — noha általános és teljes mezőgazdasági törvény alkotásától, mely az összes kérdéseket felölelje, mert a kérdések egy része körül az eszmék ki nem forrottak s mert viszonyaink annyira eltérők, eredmény alig volna várható — annak szükségessége mégis előtérbe lép, hogy azokon a kérdéseken kivül, melyek ujabb törvényeinkben mint önálló egészek rendezést nyertek s már is több-kevesebb hatást gyakorolnak gazdasági fejlődésünkre, rendeztessenek azok a kérdések is, melyek előrehaladott mezőgazdasági életünkben halasztást tovább nem tűrnek. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat ezt szem előtt tartva, nemcsak az 1840. évi IX. törvényczikk módositására szoritkozik, hanem a földbirtok használatára, a legeltetésre, az állattenyésztésre, a birtokhatár megjelölésére, a mezei dúlőutakra,, a faiskolákra és fásításokra, a kártékony állatok és növények irtására és a hasznos állatok oltalmazására, nemkülönben a hegyközségekre vonatkozó kérdések rendezésére is kiterjed. Ennél a rendezésnél alapelv a tulajdonjog fogalmában gyökeredző szabad elhatározás tiszteletben tartása, mely a gazdasági haladás és az általános jólét emelése érdekében ott, hol az érdek közös, csak a többség akarata érvényesíílhetésének biztositásával szenved megszorítást, kiindulási pont pedig az, hogy ha az egyöntetű rendelkezés a viszonyok természetszerű követelményeibe ütköznék, a főbb irányadó elvek és szabályok felállítása mellett a részletekbe menő és a külön viszonyokhoz alkalmazandó intézkedés a helyi önkormányzat körébe utaltassék. És ezeken az alapokon nyugvó rendelkezésekkel nemcsak a nyomásos gazdálkodás, a közlegelők gazdálkodásügyei nyernek a közérdek szempontjából megoldást, hanem a vizmosások továbbképzödésének megakadályozásáról, a fásításról, a hegyközségekről is a közérdeknek megfelelöleg történik gondoskodás. De mert feltehető, hogy az érdekeltségek a gazdasági élet és annak fejlesztése iránt kellő érzékkel is bírván, meg tudják választani a czélhoz vezető utat,