Főrendiházi irományok, 1892. VII. kötet • 361-408. sz.

Irományszámok - 1892-368

CCCLXVIII. SZÁM. 119 kedett és a gazdák is mííködésük és fáradságuk jutalmát megtalálják, bizton remélhető, hogy szarvasmarha-tenyészetünk évről-évre nemcsak minőségre javul, hanem mennyiségre is emelkedni fog. Az 1880-ban megállapított és azóta is többszörös módosítás után a fentebb már felsorolt területeken fennálló tenyészkerületek változtathatlanoknak jövőre sem tekinthetők, mert gazdasági fejlődésünk s azon körülmény, hogy a legelőn való tenyésztésről mindig több és több gazda kénytelen részint a tagosítások, részint pedig a legelő-felosztások következtében az istállótenyésztésre átmenni, önként hozza magával a más tenyésztési irányra való áttérés szükségét Azért véltem szükségesnek, hogy a törvényjavaslat 20. §-a olyképen intézkedjék, hogy az egy törvényhatóság területén fenálló tenyészkerületet a törvényhatóság szabályrendeletileg módosíthassa. A tenyészkerületek módosításának jogát a földmívelési ministernek fen"tartani nem kívánom, mert az elannyira különböző helyi viszonyok tüzetes ismeretével biró hatósági testület a kezdeményezés körül sokkal inkább van abban a helyzetben, hogy a lakosság szükségletét, tekintettel a változott körülményekre, megítélhesse ; nehogy azonban szembeötlő hibák vagy jelentékeny rázkódtatások történjenek és nehogy az ily módosítások évről-évre ismétlődhessenek, a tenyészkerületeken történő változtatások csak törvényhatósági szabályrendelet utján eszközölhetők; módomban állván \gy a szabályrendelet jóváhagyása alkalmával a módosításra vonatkozó indokok mérlegelése és a netáni helytelen intézkedések meggátlása. Másként áll a helyzet a lóra, tenyészkerületeinek megalakítására nézve, mert az több körülménynél fogva a földmívelésügyi ministerre bízandó, a ki ez irányban a törvényhatóság meghallgatásával intézkedik. A lótenyésztésre ugyanis annak honvédelmi fontosságánál fogva, az állam nagyobb, közvetlenebb befolyást gyakorol az által, hogy tetemes szánni méneket tart országos tenyésztési ezélokra a méntelepekben, továbbá a községek számára is kedvezményekkel ad el községi méneket, jutalom díjosztásokat rendez stb. Míg tehát egyrészről a honvédelem szempont megkívánja, hogy az állam jövőre is megtartsa az országos tenyésztés irányítására a befolyásnak legalább azt a mérvét, a melyet ezen szempont kellő érvényesithetése megkövetel, tnár pedig az országos tenyésziráuy s a tenyészkerületek megállapítása egymástól elválaszthatatlanok, addig másrészt az állam épen a rendelkezésére álló tetemes ménlétszám folytán leginkább képes arra, hogy a különböző fajtájú méneknek megfelelő elhelyezése által, a tenyészkerületek és tájfajták megállapítására és létesítésére a helyzetet előkészítse, s annak idején a tény észkerül eteket tényleg életbe is léptesse. Figyelembe vee.idŐ továbbá még azon idevonatkozó körülmény is, hogy miután a tenyészkerületek czélszerííen csak ugy állapithatók meg, ha azok nem szoríttatnak az egyes törvényhatóságok határai közé, hanem oly összefüggő nagyobb területeket ölelnek fel, a melyeket tenyésztési és gazdasági viszonyaik azonos tenyésztési czélok követésére utalnak, az idevonatkozó elhatározást nem lehet az egyes törvényhatóságokra, hanem a földmívelésügyi ministerre kell bizni, mely azonban természetesen az érdekelt törvényhatóságok meghallgatásával jár el. Az által, hogy a tenyészkerületek megállapítása az illető vidékeknek ezen szempontból való előkészítése, s a szorosabban meghatározott kerületenkénti tenyésztés életbeléptetésének időpontja a földmívelésügyi ministerre bizatik, egyúttal legczélszerííbben, rázkódás és .zavarok nélkül előkészithetőnek látszik az átmenet is, a kerületenkint való tenyésztésre azon mai állapotról, melyben az országnak még nagyon sok vidékén a kanczaanyag igen vegyes, s a hol ugyanazon, sokszor aránylag kis területeken nagy* és kisgazdák, különböző vagyoni viszonyok között, különböző czélokkal, sőt nagyon eltérő szakértelemmel, hajlamokkal és szokásokkal tenyésztenek. Ez az állapot a tenyészkerületek határozott kitűzését, s az azokhoz való merevebb ragaszkodást ma még igen sok helyen úgyszólván kizárja, de nem akadályozza azt, hogy oly