Főrendiházi irományok, 1892. VI. kötet • 277-360. sz.

Irományszámok - 1892-279

30 CCLXXIX.SZÁM • alapján kibocsátott rendeletek határoztnányai mérvadók, melyekhez az engedélyes szorosan alkalmazkodni köteles. A távírdák, távbeszélő és villamos jelzők felállításához a kereskedelemügyi m. kir. minis­tértől előzetesen külön engedély eszközlendő ki, mely alkalommal a minister az épités, beren­dezés és üzletbentartás feltételeit rendeleti utón állapítja meg, melyekhez engedélyes alkalmaz­kodni köteles. Engedélyes a vasútra vonatkozó építkezési engedély kinyerése után a távírda, távbeszélő vagy villamos jelzők létesítésének engedélyezése iránt még oly időben köteles a kereskede­lemügyi m. kir. ministerhez folyamodni, hogy a szóban forgó berendezések a vasút forgalomba helyezéséig elkészülhessenek, illetve használhatók legyenek. A kereskedelemügyi m. kir, minister fentartja magának azon jogot, hogy az üzleti távírda, vagy távbeszélő vezetéket a pálya indóházain, esetleg Őrházain alkalmazandó utolsó elszigete­lőkig, valamint a forgatható védjelző készülékekig engedélyes költségén, a részletekre nézve az ülető posta-, távirda-igazgatóság és az engedélyes közt jegyzőkönyvileg megállapított feltételeknek megfelelően saját közegei által megépíttesse. Ez esetben, a mennyiben az üzleti távírda- vagy távbeszélő-vezetékekkel egyidejűleg állami távírda- vagy távbeszélő-vezeték nem építtetnék, engedélyes köteles az oszlopok és más építési anyagok összes árát s az összes épitési költségeket, a mennyiben pedig egyidejűleg állami távírda-vagy távbeszélő-vezeték is építtetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát s az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek létesítésére fordított aránylagos részét megtéríteni. Mindkét esetben köteles engedélyes az építkezéshez szükséges összeget az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, s az oszlopokat s a többi épitési anyagokat az építendő pálya mentén az illető posta- és távirdaigazgatóság által meghatározott módon és időben saját költségén szétosztatni. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a vaspálya mentén fennálló oszlo­pokra bármikor állami távírda, esetleg távbeszélő vezetékeket alkalkalmaztatni, ez esetben azonban az oszlopok az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellet már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át. Az üzieti távírda, távbeszélő és villamos vezetékek és berendezések összes alkatrészeikkel együtt a vasút kiegészítő tartozékát képezik, ennélfogva a jelen engedélyokirat 22. §-ában meg­állapított esetekben és módok szerint az államra haramiának át. Egyébként az 1888: XXXL t-cz., valamint az annak alapján kibocsátott, vagy kibocsá­tandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távirdákra nézve 1877-ben kötött egyezmény határozatai az engedélyesre nézve is kötelezők maradnak és lesznek. 19. §• Mihelyt a polgári YÜ^J katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növe­kedett, hogy az éjjeli szolgálat s gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi m. kir. minister egyoldalú megítélése szerint kívánatosnak vagy szükségesnek mut atkozand, az engedélye­köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intéz­kedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, köve­teltetni fognak. A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul

Next

/
Thumbnails
Contents